Református Székely-Mikó Kollégium, Sepsiszentgyörgy, 1908
7 A mi az eredetét illeti, azt mondhatjuk, hogy csaknem egyidejű a reformációval. Erre következtetünk a Kommunitás törvényes alapját szentesitő oklevélből, dicső emlékű fejedelmünknek, Bethlen Gábornak 1614. augusztus 10-én kelt kiváltságleveléből, melynek előzményeiről a „Háromszéki református és unitárius clerus productionalis causájának (nemesség-ügyének) rövid leírása“ cirnü kommunitási irat1 következőleg emlékezik meg: „A nemes háromszéki Helvetica és Unitaria vallást követő papi s egész belső hivatalbéli rend 1600-nak elején hadi expeditiókra s egyéb közönséges tereh viselésre kényszerittetvén, alázatos könyörgő levele mellett öt cikkelyekbe foglalt kérést nyújt be 1614-ben akkori felséges Bethlen Gábor fejedelemnek helyben hagyás és megerősítés végett, mely öt cikkely kérések ezek: 1. Ha a belső hivatalbéli személyek akár ősi, akár egyéb jó uton-módon szerzett jószágokat bírnának, mig azon hivatalhoz köteleztefnek, még ha megesnék is hivataloktól való ürességük, mindazáltal mind maguk személyesen, mind nyomukat követő árváik, sőt zselléreik is minden adófizetéstől, hadi szolgálattól s akármely terehviseléstől mentek legyenek és a külső igazságszolgáltatásnak rajtuk hatalma ne lehessen. 2. A belső személyeknek özvegyei is, mig férjük nevét fel nem cserélik, hasonló szabadsággal élhessenek mindenkor és mindenütt. 3. A két vallás ilyetén egyesülésének megmaradásával is ki-ki a maga püspökjétől és esperestjétől való függését ismerje el. 4. Az esperesteknek a maguk kerületükben esztendőnként vizsgálást és tzirkálást szabados legyen tenni. 5. A törvényfolytatás mindenik esperestség alatt való székekben a 15-ik napokon (a quindénákon) gyakoroltassák s egyéb viszálykodás is ottan igazittassék.“ Bethlen Gáboré kérés alapján bocsátji ki kiváltságlevelét, melyet utóda 1. Rákóczi György is megerősített 1647. május 10-én Fogaras várában kelt levelében. Az I. Rákóczi György intézkedését pedig II. Rákóczi György fejedelem is jóváhagyja 1654. julius 13-án Gyulafehérvárt kelt levelében.2 A kiváltságokat a lelkészek és iskolamesterek a nemzeti feje1 A kommunitás levéltárában 38—1871. leltári szám. 3 Mindhárom kiváltságlevelet, melyeknek eredetije kollégiumunk könyvtárában van elhelyezve, közzétéve lásd 1. Bőd Péter: História Hungarorum ecclesiastica. Lugduni Batavorum. 1888. Tomus II. über III. 233. s köv. lapokon és 2. Dómján István: A Székely Mikó-Kollégium alapításának története, Sepsiszentgyörgy 1893. 61—64. 1. Magyar fordításban pedig 1. Révay Pál: „A Rikánbelőli Communitás kérdéséhez“ c. cikksorozat keretében a Székely Nemzet 1886. éyf, 52, és 53, számában. 2. Ezen ismertetés függelékében
