Református Székely-Mikó Kollégium, Sepsiszentgyörgy, 1906
8 A székelység szökése az adóteher miatt. Káromkodók és átkozódók büntetése. Milyen terhet viselt évről-évre és milyen címeken mennyi adót fizetett a székelység s közelebbről Háromszék e nehéz időben, majd egyebütt beszéljük el. Itt csak a tényt említjük föl, hogy a XVIII. század elején a nöttön növő adóterhek elől igen sokan idegenbe menekülnek, odahagyják ősi házukat s hazájukat. Mások lázonganak s megtagadják az adófizetést. Háromszékről sokan Moldvába és Oláhországba szökdösnek ki, úgy, hogy a székeknek szigorú végzést kell hozniok a menekülők ellen s ráparancsolni a tisztekre, meghirdessék, hogy „senki idegen országba elszökni ne merészeljen, mert annak meg kell halni!“1 A kik megszökni se tudtak s itthon hiában várták terheik könnyítését és sérelmeik orvoslását, elkeseredésükben az eget kezdik ostromolni, s Istent káromolják, úgy, hogy a székek tisztei „az káromkodók, szitkozódok és átkozódók ellen“ már 1700 őszén szigorú végzést hozatnak, mert „tapasztalhatóképpen szomorúan érezzük — mondja a végzés — minden órán Istennek ő felségének a bűnért és nevezet szerént szent nevének mindenektől mindenütt szüntelen káromkodásáért rajtunk megsokasodott keserves csapásit és látó g a tá s i t“.1 2 Azért „becsületek és lelkek üdvessége elvesztése alatt“ kényszeríti a székgyülés tisztviselőit és minden „istenét igazán szerető becsületes embert“, hogy az olyan káromkodókat és szitkozódókat feljelentsék, s ezeket a falu büntesse meg első esetben 1 forintig. A ki másodszor is káromkodik, azt a tisztek megfogatván, veressék kézi kalodába s szigorú pénzbírsággal sújtsák azokat, kik az ilyeneket feljelenteni elmulasztanák, vagy a büntetés alól kivonni igyekeznének. A ki harmadszor is káromkodik, tüzes vassal süssenek bélyeget a homlokára, melyről mindenki megismerje. Ha pedig valaki „istenéhez nem tér, s negyedszer is szitkozódik, irgalom nélkül kővel verettessék a gy o n“.3 1 Eredetije gyűjteményemben. * Eredetije gyűjteményemben. 3 Eredetije gyűjteményemben.
