Református Székely-Mikó Kollégium, Sepsiszentgyörgy, 1900
12 Batsányi János ur Ossziánt fordítja, s hihető, hogy nemsokára kibocsátja“. Majd megemlíti, hogy Szabó Dávid versein a „nyomtatásbéli correkturát Bacsányi barátja vitte, melylyel néki valóságos szolgálatot tett, mert tudjuk, előbbi kiadásában, méh eket talán az olaj-lámpás pislogása mellett maga corrigált, mint hemzsegtek a hibák“.1 Sőt teljes elismeréssel szól, midőn újra megemlékezik az Osszián fordításáról s azt mondja, hogy Ossziánt jobb kézbe nem lehetett volna adni.2 3 „Tiszta s velős Magyarsággal szóll és ir, noha Accentusa elárulja, hogy közelebb született a Styriai, mint a Moldvai hegyekhez és tsudálást érdemlő munkássággal s fáradhatatlansággal bir, azt a mit ki ád, annak rendi szerint ki-költeni“. Mindezekből láthatjuk, hogy Kazinczy még akkor is, midőn már megvált a Múzeumtól s maga kezére dolgozott, akkor is elég elismeréssel szól Bacsányiról. Érdekes azonban, hogy nyilvánosságra csak nagyon későn került s valószínűleg nem is szánt magán jegyzeteiben® nem tudhatni, micsoda értesülések alapján azt irja, hogy Bacsányi a Mar- tinovics-féle por alkalmával a vizsgáló bíró előtt nemesnek állította magát, holott nem az ; majd garázda, ügyefogyott, oktalan, lelketlen embernek nevezi s azt állítja, hogy Bacsányi Bécsben a levelek feltördelésének departementjá- nál űzi a maga szolgálatait, hogy Somsich Lázár latin elégiáját ellopta, hogy a Bécsben megjelent s elismerést aratott német költeményeit felesége irta. hogy a Napoleon proclamatioját Bacsányi fordította magyarra, hogy ezért kellett a francziákkal Párisba menekülnie, hol a bécsi udvarnak mégis titkos kémszolgálatokat teljesített. Így és ehhez hasonlóan ir magánjegyzeteiben Kazinczy Bacsányiról. Mi lehet oka, hogy Kazinczy magánjegyzetei annyira különböznek annak idején nyilvánosan is megjelent megjegyzéseitől ? Mielőtt erre feleletet adnánk, tekintetbe kell venni azt, hogy Kazinczy a Bacsányiról elitélőleg szóló jegyzeteit akkor irta, mikor a becsületében megtámadott s börtönben igazságtalanul meghurczolt Bacsányit forradalmárnak, hazaárulónak, felségsértőnek hiresztelték s mely híreszteléseken bizonyára kapva kapott mindenki, ki valaha Bacsányi nyakas, hajthatatlan, heves-vérü természetét ismerte. Ez a körülmény Kazinczy Ítéletére is nagy befolyással lehetett. 1 Orpheus I. k. 4. f. 370. 1. s Orpheus 1. k. 4. f. 377. 1. 3 h. Szirniay A. A magy. jakobinusok történetéhez Írott jegyzeteit Kazinczynak és Uj Magyar Muzeum 11. évfolyam, 1-sö kötet, Kazinczy Gábor közleményét.
