Református Székely-Mikó Kollégium, Sepsiszentgyörgy, 1896
A classicus, különösen a latin nyelv gymnasiumi tanításának haszna. A midőn ezt a sokat megvitatott, sokszor tárgyalt, de soha be nem fejezett, sőt nézetem szerint, be sem fejezhető kérdést teszem mai értekezésem tárgyává : tiszta tudatában vagyok azon nehézségeknek, a melyeket le kell küzdenem, tiszta tudatában vagyok annak, hogy a t. közönség között is sokan vannak olyanok, a kik a classicus nyelvek tanítását haszontalannak tartják, hiszen hányszor hallottam magam is a kérdést: miért kínozzátok azokat a szegény tanulókat a holt nyelvekkel? Sőt a tudós emberek egész vita- irodalmat teremtettek ezen kérdés tárgyalása rendjén és százakra megy azon munkák száma, melyeket a eláss, nyelvek megtámadására és védelmére Írtak. Nem is akarok vitairatot szerkeszteni, hanem meggyőződésemnek akarok kifejezést adni olyan viták közepette, a melyeket a szenvedély mindkét részről elmérgesitett. Nyugodtan veszem kezembe a tollat, hogy a eláss, különösen a latin nyelv haszna mellett szót emeljek; teszem azt annál nyugodtabban, mert hitem és meggyőződésem szerint mindazok, a kik az úgynevezett holt nyelvek tanításának ellenségei, egy nagy tévedésnek áldozatai; teszem azt annál nyugodtabbau, mert tudom, hogy a eláss, nyelvek tanításának ellenségei az illető nyel vek megtanulását a gymn. czéljának gondolják, pedig az nem egyéb mint mivelödési eszköz a gymn.-ban. Hogy valaki miveit ember legyen, mivelődésre van szüksége és a középiskoláknak épen az a feladata, hogy a tanulókkal, a kiket az életbe kibocsát, mindazokat az ismeI*
