Református Székely-Mikó Kollégium, Sepsiszentgyörgy, 1892
6 metszet és 52000 fényképből álló gyűjtemény, melyet a kormány, az uralkodó család, főnemesség, társulatok és egyesek hovatovább értékesebb adományokkal gazdagítanak. Mindez a rajz és műiparral foglalkozó egyéneknek tanulmányaik czéljára rendelkezés alatt áll, sőt nélkülözhető tárgyak sorozatai szakiskoláknak huzamosabb időre is kikölcsönöztetuek. Ezenkívül a legjelesebb műdarabok időnként városról-városra szállíttatnak, hogy a közönség és iparos osztály, ezek szemlélete által rnűiz- lésót fejleszthesse. A szabadkézi rajzolás a középiskolákban kötelező tantárgy, sőt az elemi iskolákban is legkevesebb egy okleveles rajztanitónalc lennie kell. E mellett minden valamire való városban létezik egy többnyire a város iparérdekeit szolgáló rajziskola, mely, a mennyiben azt kéri, az iparművészeti szakosztály segélyét élvezi s annak felügyelete alatt áll. Az 1879-ik évi statisztikai adatok szerint 800,000-re tehető azok száma, kik az iparművészeti szakosztály útján, különböző iskolákban, a rajzolás különböző ágaiban oktatást nyertek. Ezenkívül nemcsak művészek és szakemberek, hanem a müveit közönség érdeklődő tagjai is a képzőművészet keretébe vágó értekezéseket, nyilvános felolvasásokat tartanak, melyek iránt a nagyközönség fejlett műizléshez méltó érdeklődéssel viseltetik. Szóval az angol nemzet műipari fejlettsége nem pusztán a földrajzi fekvés és a, politikai viszonyok kedvező alakulásában, hanem azon nemes buzgóságban talál magyarázatot, melylyel a nemzet minden egyes tagja nemzeti iparának elismerést kivívni igyekezik. Francziaország a szépinüvészetek és műipar felvirágoztatását szintén életkérdésnek ismerve el, ez ügyek igazgatását a szépinüvészetek minisztériuma által intézi s évenként több millió forinttal járul a számtalan műintézet és rajziskola fenntartásához. Némely iparművészeti szakiskolájának keletkezési ideje évszázakra vihető vissza s 1867-ben már 24000 iparművészeti rajziskolája volt, mig hazánkban nehány hasonczélú intézet csak a legújabb időben keletkezett. így tehát a művészi vagy rajzoktatás practico-idealis területen mozog s innen magyarázható azon általános óhajtás, mely annak intenzivebb tanítását sürgeti középiskoláinkban. Nagyon téves volna azonban azt hinni, hogy az oktatás pusztán a kézügyesség fejlesztése által véli megoldhatónak feladatát. A kézügyesség általa mindenesetre fejlesztenie, de ez a vele járó gyakorlati haszonnak csak a második foka. Az általa közvetített műveltségnek közvetlen czélja: az alaki szép felismerése és élvezhetése. Más szóval elmélkedő szemmel látni, okulni és a szépet élvezni tanít.
