Református Székely-Mikó Kollégium, Sepsiszentgyörgy, 1889
12 hívandó országgyűlésen határozni fognak, magát annak aláveti. Ezt esküvel erősítette meg.1) Csak azt kívánja, hogy tegyék biztossá tisztességes táplál tatásáról, ahhoz illendő tisztességes helyet és jószágot adván, melyből úri módon élhessen.2) Az országgyűlésre mindketten bocsátottak ki meghívókat deczember 24-re Szász-Régenbe. A gyűlés decz. 26-án kezdte meg tanácskozásait. Felolvasván Barcsai levelét, melyben aláveti magát a rendek határozatának, követeket küldtek hozzá, hogy hozzák el feltételeit. A követek decz. 29-én tértek vissza, de küldetésük eredménye a rendeket nem elégítette ki; újabb követek mentek Barcsaihoz, kik decz. 31-én érkeztek vissza Barcsai propozitióival, melyek szerint: 1. Gondoskodjanak úri ellátásáról. 2. Mentsék fel a rendek fejedelmi conditiói alól. 3. A töröknek ne adják ki, ha kérné is. 4. Tiltakozik, hogy a rendek állottak el a fejedelemtől s nem a fejedelem a rendektől. A rendek a három első pontot elfogadták; Barcsainak adták Görgény várát ahhoz való minden fiskális jószágokkal, melyekkel de facto manutenealja a fiscus, hasonlatosképen Szent- Pétert és Sukot azokhoz mostan de facto birattatott jószágokkal együtt, ha Barcsai meghal, Szent-Féter és Suk visszaszáll az országra, Görgény 15,000 forintig özvegye kezén marad. Barcsai lemondása tehát megtörtént; a rendek kérték felmentésüket az eskü alól, mit Barcsai el is küldött. 1661. január 1-én gyűltek össze a rendek uj fejedelem választásra. Egyhangúlag Kemény Jánost választották meg s üdvözlésére követeket küldtek. Még ugyanaznap megválasztották a bizottságot, mely elkészítse a fejedelmi feltételeket. Január 3-án fogadta el azokat és tette le az esküt az uj fejedelem. A portával való viszonyra vonatkozik a harmadik conditió: „Hogy az fényes portától soha semmi időben el nem szakad, sem az országot elszakasztani nem igyekszik, hanem mindenekben kedvét keresi, és ahhoz illendő obsequiumot praestalja, Erdélynek az töi'ök császárral való régi frigyét intacte megtartja, úgy mindazonáltal, hogy ha az porta is nyilvánvaló romlásunkra s veszedelmünkre nem igyekszik, in tali casu ő nagysága is minden utakat, módokat hazánk megmaradására elkövessen az ország és tanácsok tetszéséből.“ A következő napokon a rendek hódoltak az uj fejedelem’) Bethlen János R. T. 213. Ide. 11. Tört. Tár VII. 164.
