Református Székely-Mikó Kollégium, Sepsiszentgyörgy, 1888

22

leírása. Kézikönyv : Természetrajz, irta Búza János. Hetenként 2 órán tanította Czell Ignácz.

Alaktan. Síkidomok, koczka, gúlák, hasábok és szabályos testek ismertetése. Szó'nyi Pál alaktana nyomán heti 1 órán tanította Czell Ignácz.

Írás. Angol modorú ütenyirás. Heti 2 órán tanította Bencze Zsigmond.

Szabadkézi rajz. Egyszerűbb mértani díszítmények rajzolása táblarajzok után pontjelzett lapokon, tanította Bencze Zsigmond.

Torna. Szabadgyakorlatokból: állások, járási gyakorlatok, támfekvések, tagszabadgyakorlatok összetéve 2 — 6 ütemig. Rendgyakorlatokból: rendekbe és kettó'srendekbe való fejlődés, ütem szerinti menetelés. Szereken és szerekkel való gyakorlatokból : táv- és magas ugrások, mászási gyakorlatok, súlyzó gyakorlatok. Heti 2 órán tanította Csinádi Lajos.

Éneklés. Hanggyakorlatok C-durban öt banglépcsőn, első, másod és harmad közökben. A saját dallammal bíró dicséretek és néhány zsoltár egy hangon énekelve ; népdalok. Hetenként 2 órán tanította Zaizon Farkas.

I. osztály.

— Osztályvezető: Dómján István. —

Vallástan. Izrael népének és vallásának történelme, vagy a biblia ószövetségi részének ismertetése. Nagy Péter „Nagyobb Konfirmáeziói Kátéja“ nyomán. Zsoltárok szövegének betanítása. Heti 2 órán tanította Révay Lajos.

Magyar nyelvtan. Egyszerű és összetett mondatok. Fő- és mellékmondatok. Az alaktan mondattani alapon. Hangtan. Szóképzés. Kézikönyv : Szinnyei József Iskolai Magyarnyelvtana. Lehr Albert és Riedl Frigyes olvasókönyvéből prózai és költői darab olvasása, az olvasottak megmagyarázása és élőszóval való előadása. Hazafias és népies versek betanulása és elmondása. Hetenként felváltva egy iskolai és egy házi dolgozat. Heti 4 órán tanította Dómján István.

Latin nyelvtan. Név- és igeragozás kapcsolatban a beszéd többi részével és csak a szabályos alakokra terjeszkedve. Hetenként egy Írásbeli dolgozat. Kézikönyv : Szénássy-Elischer Latin nyelvtana és latin olvasókönyve. Heti 7 órán tanította Dómján István.

Földrajz. Magyarország és az osztrák örökös tartományok síkságai, felföldei, hegységei, nevezetesebb helységei és az illető vidékek jellemző terményei. Kézikönyv: Földrajz a