Református Székely-Mikó Kollégium, Sepsiszentgyörgy, 1888

13 Legyen az ő élete példánykép, az ő szelleme ve­zérlő tiizoszlop előttünk, hogy a haza és egyház szol­gálatában soha ki nem fáradva, azoknak fölvirágzásá­ért tenni és hatni a szív utolsó dobbanásáig soha meg ne szűnjünk. Csak az a nemzet lehet nagy és dicső, mely nagy­jainak emlékét kegyelettel őrzi s életük példáját szent hagyományként követi. Az ifjú Themistokles ott álmodozott a marathoni csatatéren; lelkének a Miltiades babérai adták meg a sarkantyút, hogy ama nagy és dicső nyomdokain ha­ladva, hozzá hasonló nagy és dicső fia legyen hazájá­nak. Es az is lett. Ti vagytok, kedves ifjak, a nemzet reményei; tő­letek várja a haza, hogy az egymásután kihulló nagy erősek szent örökét, a hazaszeretetei liiven megőrzitek szivetekben s az ők nyomdokain haladva a haza és nemzet felvirágzásáért soha nem lankadó szorgalommal tenni és hatni meg nem szűntök. Vajha a Kemény Gábor báró dicső alakja, vajha az ő munkás, tettekben gazdag élete, mint példánykép lebegne folyton telke­tek előtt. Legyen az ő emléke közöttünk áldott és áldott tegyen a haza földje is, melyben a drága hamvak nyu- gosznak !

Next

/
Thumbnails
Contents