Református Székely-Mikó Kollégium, Sepsiszentgyörgy, 1885

4

(lésekkel szilárdítva a nemzet erejét, sőt a nemzedékek szellemi előhaladásának fejlesztésére nevelő intézetek alapításával is hálára kötelezve az utódokat.

De ha mi önérzetesen hivatkozhatunk arra, hogy oly derék ősök polgári erényeinek hagyományos örökösei vagyunk, nem zárkózhatunk el a történelem azon tanúságától is, hogy azon hagyományos polgári erény a nemzet létérdekeit veszélyezö megpróbáltatások között termette legnemesebb gyümölcseit: mig a veszély elhárítása után, békés nyugalom közt, keleti fajunknak mindig kiváló hajlama mutatkozott: kényelmesen pihenni a szerzett babérokon. Sőt a harezias jelleg könnyen a legüdvösebb intézményeket is veszélyezö párt-torzsai kodásokra tereltetett.

JEzt igazolja a közelebbi századok történelme is.

Mert látjuk, bogy a mohácsi vész után a török, német és tatár hadak által szorongatott Erdély volt a magyar nemzeti és lélekismereti szabadság előharczosa. S mig azt hősiesen védelmezte és nemzetközi szerződésekkel biztosította, akkor alapitá legjelentékenyebb nevelő-intézeteinket is. S később, mikor az anyahonnal közös uralkodóház jogara alatt külellenség nyomásától biztosítva látták a hazát elődeink: tétlenséggel tűrték a rendszeresített jogsértéseket, sőt vértanuságra juttattak sok, védelemre buzgó honfitársakat. S csak a nagy Széchenyi, Kossuth s társaik és a jeles költők lángszellemeinek sikerült a tunya közömbösségből önérzetes munkásságra buzditni és a kor igényelte reformok terére vezetni a nemzet közérzületét.

S mikor a haza és a trón szilárdítására irányzott törekvésekben atyai támogatás helyett önvédelmi harezra kényszeritteténk: a tornyosult veszélyek által fokozott lelkesedés adott erőt hősi küzdelemre; mig dicső győzelmek sorozata után két nagyhatalmasság egyesült erejének engedőnk.

Es az arra következett gyászévek során ismét a létérdekeinket veszélyezö nehéz megpróbál tatét sok edzették az áldozatkész tevékenységet, mely a politikai jo-