Református Székely-Mikó Kollégium, Sepsiszentgyörgy, 1883
9 gatni; továbbá szégyelni fog oly dolgokról beszélni, melyek csak az érett tapasztaláshoz illenek, midőn látja, hogy Krisztus csak 30 éves korában kezd ellenmondani, jóllehet, már 12 éves létére az Írástudók előtt az értelmi vizsgálatot fényesen kiállotta volt. Ez ismét arra tanítja, hogy nem kell korán a köztérre lépni és éretlen korban a közügyek szolgálatába állni, hanem ellenkezőleg, kora ifjúságtól fogva, mint Krisztus is, előre kell magunkat készíteni az isteni dolgokra való gondolás által az előttünk álló nagy feladatra, melyet tehát helyesen betölteni csak evangéliumi képzés alapján tudhatunk. Valamint a nőnek legfőbb ékessége a hallgatás, úgy az ifjúhoz sem illik semmi jobban, mint ha bizonyos ideig a hallgatásban gyakorolja magát, inig mind az értelem, mind a nyelv egymáshoz összeillőén, öszhangzóan ki van művelve. Erre pedig idő szükséges, melyet be kell várni. Ezzel azom- ban nem azt akarjuk, hogy teljes 5 évig úgy hallgasson az ifjú, hogy semmit se szóljon — a mint Pythagoras ajánlotta tanítványainak — hanem, hogy a beszélósre való vágyat és sietést korlátozni és zabolázni kell úgy, hogy ha az ifj u- nak nincs semmi szükséges és hasznos beszélni valója: akkor hallgasson. A beszédre pedig igyekezzék az ifjú magát akként kiképezni, hogy se nagyon gyors, se nagyon lassú, valamint hangja is se suttogó és gyenge, se magas és erős ne legyen. A külső taglejtés és testtartás is mindig alkalmazkodjék a beszédhez. E végből arcz-, száj- és kézgyakorlatokra van szüksége, melyekben szintén szorgalmasan és gyakran képezze magát. Egyébiránt e tekintetben sok függ attól, hogy kitől tanul az ifjú beszélni és azután, hogy kik oktatják őt. Ha nevelőiben e tekintetben fogyatkozások vannak, azokat épp úgy eltanulja az ifjú, mint a jó tulajdonokat, annyira, hogy a régiek tanúsága szerint is az ifjak a nagyobbaknak, nevelőiknek nemcsak kiejtési hibáit, hanem azok testtartását is elsajátítják. Tehát mint egyébben, itt is sok, vagyis minden a példától függ. Továbbá mind a beszéd, mind a hallgatás legyen őszinte és természetes. Erre nézve pedig a kedély rotnlatlansága ki-