Református Székely-Mikó Kollégium, Sepsiszentgyörgy, 1881
4 terjedésével ez is megváltozott, és mindenfelé kulturális növények terjedtek el .... A köztársaság idejében az egész Itália valóságos kertté alakult, melyben örökzöld fák pompáztak“*) .... Valóban, a természeti szépség hatalmának kellett a római nép felett uralkodni s a természeti szépségnek érzékileg kellett előtte megjelenni, hogy az eszmény terén magasabban álljon, mint bármely más nép s hogy a görögöknek legjobb és legméltóbb tanitványa ő legyen — azonkívül, hogy a római nép sok jó és fényes tulajdonsága mellett nem nélkülözte a mély, erkölcsi és állami képességet, mely a nemzetek fejlődésében minden szépnek, jónak és nagynak szülője! Ez állam szervező képességnek tulajdonítható, hogy Róma története lassanként összeolvad az egész, akkor ismert világ történetével, s lesz meghódoltatója az egykor nagy és hatalmas görög birodalomnak is. És éppen itt kezdődik a római i r o dalom nakés m ü vészét- nek is tulajdonképi alapja: a tudományok és művészetek egén a görög nép felett örök dicső fénynyel ragyogott csillag most már a kis köztársaságból lett s a világ második leghatalmasabb birodalmának, a római birodalomnak látóhatárán is kezd feltűnni, hogy még akkor is tündöklő fénynycl ragyogjon a nemzet felett, midőn annak oly kiváló történeti múltja után történeti emlékeinél csak kultúrái és művészeti emlékei nagyobbak! — Lássuk tehát az irodalom és művészet-történetének adatai kalauzolása mellett,röviden, e téren néhány század alatt a bámulatos magaslatig elért azon szellemi fejlődést, mely — mint fennebb idézve volt ma is az irodalmi termékek remekeinek példánya. Midőn a rómaiak a görögökkel megismerkedtek, illetőleg őket alig félszázad lefolyása alatt (197—146) teljesen meghódították és Görögország Acliaja név alatt római tar- tománynyá változtatott: ettőlfogva e körülmény nagy befolyással volt úgy általában az erkölcsök és életmód, mint különösen az irodalom és müizlés átalakulására. Ettőlfogva a rómaiak a görögöket mint tudósokat és művészeket, mint bölcselőket és költőket, mint szinészeket és tánezosokat eddig nem ismert buzgalommal igyekeztek fölkeresni, hogy őket polgári birodalmuk után szellemi birodalmukban is meghódítsák. Az elfoglalt görög városokból Rómába vitt művészeti kincsek és irodalmi remekek a nemzetben addig ) L. Dl-. Kibáry id. m. 7-ik old.
