Református Székely-Mikó Kollégium, Sepsiszentgyörgy, 1880
EMLÉKBESZÉD*)' ANTAL ZSIGMOND emUkirr rendezett t/i/ászfinnépétp alkatnntpal — 1881. juntáit 2~>-é)t — mondotta: Révay Lajos. „Legyen világosság!“ I. M.Ws I, 3. 'Lisztéit gyülekezet! Örülni az örvendezőkkel, sírni a sirokknl: ez az én szent hivatásom ! Oh! mi szép, oh mi könnyű feladat'— az örömtől áradozó, a hálatelt sziveket a minden áldások urához istenéhez emelni! Oh mi szép, de oh mi nehéz feladat a kipótolhatat- lan veszteség fájdalmától vérző szivekbe a vigasztalás enyhítő balzsamát csepegtetni! Csaknem két évtized óta sáfárkodom e téren — agy mint istennek szent lelke tudnom adta. De soha sem állottam egyfelől oly könnyű, másfelől oly nehéz feladattal szemben, mint most, e lélekemelő gyászünnepély alkalmával. Hiszen ezen ünnepélyes órában egyfelől a legtisztább öröm, a legszentebb hála és kegyelet: másfelől a legmélyebb fájdalom és a legsötétebb aggodalmak érzései hullámzónak szivünkben. Hiszen, ha kimondom e szavakat: Antal Zsigmond nincs többé! ott alussza örök álmát a maksai ev. ref. egyház *) A scpsi-szcntgynrgyi ev. ref. Székoly-Mikó-tnnoda az 1850-iU év- beu alapittatott, és igy 22 éves múltja van. líövid, de érdekes múlt, amely megérdemli, hogy részletesen és hívóit adassék át a nagy közönségnek, c!e a közbejött ,nagy akadályok miatt az igazgatóság a jelen mint első évi értesítőben ezt nem tehetvén, az iskola 22 évi története a jövő évi értesítőben fog közöltetni.j I. •Az igazgatóság.
