Református Székely-Mikó Kollégium, Sepsiszentgyörgy, 1880

13

és nemzeti szabadságnak oltáránál — abban a tanodában áldozni, a melynek jelszava: „legyen .világosság“ ; akkor, öli akkor — ha valaha e tanodát le is rombolnák : a széthányt kövek, a porladozó homokszemek meglelkesülnéuek és még akkor is beszélni fognak a székely nép dicsőségéről és lmdetni fogják ezen tanoda alapitóinak, fcntartóinak halhatatlan nevéthirdetni fogják, hogy e jelesek közt Antal Zsigmond egyik a legjelesebbek közül — igaz hazafi, tőriil-szakadt székely, igazi emelkedett szellemű protestáns-keresztyén, s mint tanodái pénztárnok az áldozatok filléreinek és ezreinek lat sáfára volt.

De hova ragad a kegyelet ihlete V Azi ígértem, hogy száraz életrajzi adatokat fogok elősorolni. De Antal Zsigmondivá és nemes társaira gondolva. — lehet-e hidegen maradni? Nem akarok becses figyelmetekkel visszaélni: még csak néhány percznyi türelmet kérek.

Midőn tanodánk megalapításának élő tőkéje, — mint egy mustár magból felnevekedett élő fa, — minden várakozást fölülmúlva, fényes Ígéretek és áldozatok virágaival és gyümölcseivel megrakodva ékeskedett: 1859. május 24-én Ková sznán tartott communitás gyűlésen, az iskolaalapító- testület Antal Zsigmondo t az élőtöké pénz tárnokának választót t a.

A szabadság-liarcz kezdetén volt olyan ezredes, a kinek — kineveztetésekor — egész ezrede néhány fő- és altisztből állott, felfegyverkezve az ősök rozsdás fegyvereivel. De a midőn felütötték a szabadság liárotnszinü zászlóját, — mintha a földből nőttek volna ki a bősök : néhány nap alatt csatakészen állott a zászló körül a teljesen felszerelt ezred. Antal Zsigmondinak, mint pénztárnoknak kezébe adtak egy kulcsot és egy üres ládát.... Nem, nem! Nehogy kicsinylő gúnynak vegyétek szavaimat! Teledes-tele volt a láda — a tanoda pénztára — szinaranynyal: aranynál, ezüstnél drágább fényes Ígéretekkel. A székely nemes, a huszár, a gyalog, a jöbbágy, a zsellér, a szegény prot. pap és tanitó, még a szegény özvegy is, szívesen odaígérte a tanoda megalapítására Isten