Evangélikus liceumi főgimnázium, Selmecbánya, 1917

10. A háború hatása az ifjúságra már nem lehetett oly lélekemelő, mint eddig, mert az élelmezés, a ruházkodás, a fűtés és világítás nehézségei bénítólag hatottak.

IV. Speciális helyijelenségek a háborúval kapcsolatban nem voltak észlelhetők, mert Selmecbánya távol esik a hadak mozgalmas életétől.

1. Az intézet belélete.

Őszinte részvéttel értesültünk arról, hogy Benda Péter Pálné 1917 október 20-án meghalt. Özvegye volt Benda kollégának. aki 32 évi tanárkodás után 1886-ban ment nyugalomba, de ezt csak öt évig élvezhette. Elköltözött az élők sorából még 1917 június 6-án özvegy Breznyik Jánosné is; csak 8 évvel élte túl fiatalon elhalt kartársunkat.

Augusztus 31-én tartottuk meg a javító- és különbözeti vizsgálatokat, szeptember 1—4-ig folytak a beiratások, 5-én volt az évnyitás és 6-án kezdtük meg a tanítást.

Velem együtt ekkor kilencen voltunk; csak az iskolaév végén került haza Zwick Vilmos s vette át a VI—VIII. o.-ban a matematikát s a VII—VIII. o.-ban a természettant. (Lásd erre vonatkozólag az „Iskolánk és a háború“ c. rovatnak II. 1. és 2. pontját.) Június 4-én választotta meg az Iskolatanács helyettes tanárnak Mehncz Jánost a természetrajz-földrajzi tanszékre, de mivel katona, kérdéses, hogy megkezdheti-e működését a jövő iskolaév elején.

Minthogy a tornaterem fűtése naponta 2 q szenet igényel, már az iskolaév elején elhatároztuk, hogy novembertől márciusig a tornázást szüneteltetjük. Ezalatt a tanulók felhasználták a kedvező hóviszonyokat s gyakorolták a skizést és szánkázást. Tekintettel a fűtési és világítási nehézségekre, az Iskolatanács október 24-én elhatározta, hogy novembertől február végéig naponta 5—71.2 óráig két tantermet bocsát a jelentkező tanulók rendelkezésére, hogy ott a leckére készülhessenek.

Ünnepélyeink voltak: szeptember 10-én Erzsébet-emlék- ünnepély reggel 728-kor a templomban; november 5-én 10-kor emlékünnepély az elesettekért az én beszédemmel; november