Evangélikus lic. főgimnázium, Selmecbánya, 1913
A Selmecbányái líceum elektromos berendezése és hálózata. A kísérleti fizika tanítása igazán eredményessé csak úgy tehető, ha a fizikusnak rendelkezésére állanak mindazok a segédeszközök, amelyekkel tanítását kísérletivé és szemlél- hetövé teheti. A modern fizikusnak legfontosabb — egyúttal a legnélkülözhetetlenebb — segédeszköze az oktatásban az elektromos áram. Nincsen ága a fizikának, ahol az elektromos áramnak ne lehetne szerepet juttatni, hiszen pl. a vetítést ma már sehol se nélkülözhetjük. Boldognak vallhatja magát az a fizika-tanár, akinek a városában elektromos telep van, amelynek áramát — kapcsoló tábláján átvezetve — felhasználhatja kísérleteinél. Mi selmec- bányaiak, sajnos, még mindig nélkülözzük ezt a fontos kul- turtényezöt! Erdészeti és bányászati főiskolánkon van ugyan elektromos telep, de annak áramából sem a város, sem a városi közintézmények nem részesülhetnek. A modern fizikai tanítás iránti helyes érzékének adta szép tanujelét liceumunk vezetősége, amikor elhatározta, hogy uj kiegészítő épületünkben, amely immáron kényelmes otthont nyújt a természettudományoknak, saját elektromos telepet fog berendezni. Ennek az elektromos berendezésnek és hálózatnak vázlatos ismertetését adom a következőkben. Uj épületünknek egy földszintes, »Gépház« felirású, tágas helyiségében van a fö áramforrás, egy meliékáramkörü, 65 voltos, 19'4 ampéres, 1420 fordulatszámmal bíró, egyenáramú dinamó (A. E. G. gyártmány), amelyet egy 2'5 H. P. erősségű Stover-féle benzinmotor tart üzemben. A dinamó gerjesztő áramának szabályozására egy, a falra erősített forgó karral bíró ellenállásszekrény szolgál. A dinamó által termelt áram, még mielőtt a gépházat elhagyná, egy 20 ampéres biz1*
