Evangélikus lic. főgimnázium, Selmecbánya, 1909
8 hette személyesen, a plébániai iskola városi iskolává lett. A rendelkezésünkre álló és föntebb összefoglalt néhány adat, azonkívül pedig a többi magyarországi város azonkori iskoláinak a képe késztet arra a következtetésre, hogy ez az átalakulás, vagy inkább fejlődés csakugyan bekövetkezett. Az átalakulás idejét lehetetlen pontosan megállapítani. Valószínűnek tartjuk, hogy a XIII. században következett az be, amikor a polgárság egyre izmosodott s meggyőződésévé lett, hogy fiainak, kik iparosoknak s kereskedőknek készültek legnagyobbrészt, vagy akikre a bányaművelés munkája várt, más irányú és más tartalmú műveltségre van szüksége, mint az egyházi dignitáriusoknak.1 Ebben a városi iskolában már külön iskolamestert alkalmazott a város,2 aki azonban mindig a városi papnak volt alárendelve. A világi pap megtartotta a tanítás vezetését akkor is, amidőn a prédikáló barátok, a dominikánusok telepedtek le városunkban. Hogy ez utóbbiak átvették volna a tanítást, sőt hogy mindjárt középiskolát nyitottak volna, amint azt az említett történeti táblázat állítja, jóhiszemű találgatás lehet csupán, amely azonban a valóságnak meg nem felel. Pozitív adat vagy hiteles följegyzés a dominikánusoknak városunkban való tanításáról sehol sem található. De még a világi pap felügyelete alatt álló városi iskola sem fejlődhetett ki ekkor középiskolává. A középkor ilynemű iskoláit jellemző hét szabad művészet közlése Selmeczbányán még teljesen ismeretlen. Mert ha nem így állna a dolog, akkor lehetetlen, hogy egy ily meglehetősen fejlett iskola létezéséről történeti emlékeink se közvetlenül, se közvetve még csak említést sem tesznek.3 Azt azonban való- Uo Öbn 1 V. ö. Békefi i. m. 27. 1. és Varjú i. m. 120. 1. _jJq 2 Hogy az iskolamestert a város alkalmazta, annak bizonyítékát a többi városok példája mellett abban kell látnunk, hogy amikor Bélabánya 1464-ben elszakadt Selmeczbányától, azt a jogot nyerte, amellyel Selmecz- báriyá rendelkezett, vagyis papot és iskolamestert szabadon választhatott. W ö. Kachelmann, III. 87. 1. gi ■ 3 Hr. Bihari Péter »Általános és hazai művelődéstörténet« I. kötet 57b. lapon említést tesz arról, hogy Selmeczbányán a középkorban valami felébb, iskola állott volna fenn, ahol a hét szabad művészet mellett történettan és római jog is előadatott. Forrását, ahonnan ezt az adatot merítette, nein említi.. Kutatásunkban egyetlen nyomra se akadtunk, amely ezen állítását igazolhatná, vagy amely legalább jogos következtetésre nyitna utat ily iskola létezését illetőleg. Ezért Bihari közlését tévedésnek kell tartani.
