Evangélikus lic. főgimnázium, Selmecbánya, 1909
87 lent meg, hogy a Városi Vigadó nagyterme kicsinynek bizonyult befogadására. Ugyanekkor a kör ezt a táviratot intézte a jubilánshoz: »Azon önképzőkör, melynek tagja közül került ki egykor a legnagyobb magyar lirikus, örömmel és büszkén vallja a legnagyobb magyar humoristát is a magáénak, kinek ma ünnepli 40 éves írói jubileumát. Midőn az országban mindenütt ünnepük nevét és hódolnak irói tehetségének, első sorban körünk az, mely nem mulaszthatja el, hogy örömmel és lelkesedéssel üdvözölje azt a férfiút, ki egykor tagjai közé tartozott, kinek szelleme a mai ifjúságot is áthatja s ki a magyar névnek a külföldön is becsületet szerzett. Tartsa meg a gondviselés még sokáig irodalmunk dicsőségére, nemzetünk büszkeségére.« Az ünnepély műsora a következő volt: 1. Himnusz. Énekli as egész ifjúság. 2. Mikszáth élete és müvei. Irta: Gúman István V11. o. t. Felolvassa: Hlóska Samu Vili. o. t. 3. Képzeletem újra. Költemény Mikszáth Kálmántól a »Petőfi kör« érdemkönyvében. Szavalja Szálontay Oszkár VII. o. t. 4. Mikszáth humora. Irta és felolvassa: Lukács Ottó VIII. o. t. 5. Magyar népdalegyveleg. Énekli: a líceumi vegyeskar. 6. Mikszáth és Selmeczbánya. Előadja: Fénykövi József VII. o. t. 7. A kaszát vásárló paraszt. Mikszáth Kálmántól. Előadja: Sárpy Béla VIII. o. t. 8. Szózat. Énekli: az egész ifjúság. Az ünnepély sikerére nézve álljanak itt a »Selmeczbányai Híradó« következő szavai: »Aki jelen volt, mindenki azt mondta, hogy nagyon kedves órát töltött. A nagy író személyisége, minket közel érintő szereplése nagyon sok érdeklődőt hozott össze a Vigadóba, hogy róla, a kedves Íróról mennél többet hallva még jobban megszeresse. Ritka ügyeséggel volt a programm összeállítva, úgyhogy teljes képet alkothatott magának az íróról az is, aki még semmit sem olvasott tőle. Fénykövi József VII. o. t. szabad előadása igazi fénypontja volt az egész ünnepélynek. Az előadó kitűnő, értelmes, mindenkinek egyaránt tetsző előadásban mondott sok érdekeset az íróról. A jóízű kacaj, mely a közönség körében fakadt, mutatta, hogy az előadást mindenki élvezi, már csak azért is, mert csupa helyi dolgokról szól. Mintha magát az irót hallottuk volna, amint jóízű humorával mesél nekünk, oly mesterien tudta elmondani mindazt, ami műveiben Selmeczbányáról szól.« Munkásságuk elismeréséül s a jövőre való buzdításul a
