Evangélikus lic. főgimnázium, Selmecbánya, 1909
25 ellenszenvvel, de megcsontosodott közönnyel állott az uj lüktetésbe jött magyar nyelv hódító hadjáratában. Az uj Magyarország alapjait lerakó országos munka azonban nem hagyta érintetlenül ezt a várost sem. Ha a hivatalos körök még nem is léptek a harczosok sorába, de a művelt elemnél mindinkább érezhető lett az a kívánság, hogy az uj idők uj levegőt hozzanak a mohos falak közé. Ezt a társadalmi óhajt kivánta megvalósítani Ambrózy Sámuel, evang. lelkész, amidőn 1804. szeptember havában megnyitotta magániskoláját, amelyben a latin, német és tót nyelv mellett a magyart is tanította »socratica methodo.«1 Ezzel a százados közönyt megtörte és útját egyengette annak, hogy a magyar nyelvet a nyilvános iskolákban is fölvegyék a rendes tantárgyak közé. 1807-ben a kath. gimnáziumban Benyúlt József, egyike a legkiválóbb piarista tanároknak s tudósoknak, kezdte külön tantárgyként előadni a magyar nyelvet.2 1808-ban az evang. gimnáziumot, melyet addig tisztán a Selmecbányái evang. egyházközség tartott fenn, a bányai egyházkerület vette át s ugyanakkor bevezette a rendes tantárgyak közé a magyar nyelvet.8 íme tehát a magyar nyelv majdnem egyszerre vonult be mind- akét középiskolába. De azt hinni, hogy e dolog egyszersmind a magyar nyelv uralmát is jelentette, nagy tévedés volna. Hiszen a magyart még latinál tanulták ekkor a diákok s természetes, hogy ilyen módon még csak kielégítő eredményt sem lehetett felmutatni, bár a tanárok mindnyájan vallották, hogy a »patriae linguam« tudni kívánatos. A kerületi és egyetemes felügyelők nem mulasztották el sürgetni folytonosan a magyar nyelv behatóbb tanítását. A bajon elvégre maguk a diákok segítettek. 1826. okt. 12-én megalakult a Magyar Társaság (most Petőfi-önképzőkör), hogy a diákok magukat a magyar költői és prózai munkák készítésében, ezeknek meg- bírálásában és szavallásban gyakorolják. A társaságot a kecskeméti születésű Homokai Pál alapította, ki a pozsonyi líceumból jött ide s az ottani magyar társaság szervezetét itt is meghonosította. A társaság mindenegyes tagja köteles volt egy 1 Breznyik, II. 272. 1. 2 Szártorisz, 55. 1. 3 Breznyik, II. 279., 291. 1.
