Evangélikus lic. főgimnázium, Selmecbánya, 1908
87 haladó és vitaíró tanulta a gyorsírást. A kezdők közűi kiváltak: Blumenfeld Sándor IV. o. t., Blumenfeld Szigfrid és Kelemen Andor V. o. t., a haladók és vitaírók közül: Nagy Jenő, Stibrányi Gyula, Szilvás András V. o. tanulók. Az év végén a kör vizsgálatot és versenyírást tartott, melyen a kezdők közűi a könyvjutalmat (Forrai: Markovits mozaik) Blumenfeld Sándor IV. o. t., a vitaírók két díját (10 K arany és 5 k) Stibrányi Gynla és Szilvás András V. o. tanulók nyerték. E jelentéssel kapcsolatban sajnálattal említem, hogy a líceumi tanulók még mindig nem használják ki kellően ezt a rendkívül kedvező alkalmat, mely a gyorsíró-körben számukra kínálkozik: nem lépnek be kellő számban a gyorsíró-körbe, nem akarják megtanulni a gyorsírást. Pedig a gyorsírásnak jelenleg nemcsak a kereskedelmi pályákon, az ügyvédi irodákban, a pénzintézetekben stb. veszik hasznát, hanem már magában a középiskolákban is nagy hasznát veheti a tanuló. Csak egy példát erre. Magyar írásbeli dolgozatot, vagy Petőfi-köri munkát kell írni. A dolgozat adatait, szerkezetét, vázlatát, magának a dolgozatnak a megfogalmazását, kibővítését, kijavítását impúrumban szokás leírni. Ezt a műveletet a tanuló elvégezheti akármilyen írással, a fő az, hogy mennél gyorsabban. Már pedig a levelező gyorsírással háromszor olyan gyorsan lehet írni, mint a közönséges írással, a i/s idő tehát tiszta nyereségnek tekinthető és más hasznosabb munkára fordítható. Akinek tehát az ideje az ismert angol közmondás szerint drága, az lépjen be a Gyorsíró-körbe s tanulja meg a gyorsírást. Várom e soraim megszívlelését minden igyekvő s a szép mellett a hasznosért is hevülő tanulónktól.
