Evangélikus lic. főgimnázium, Selmecbánya, 1908
38 bot és súlyzó). Társas szabadgyakorlatok. III. Szertornázás: A tanulók korának és ügyességének megfelelő egyszerű gyakorlatok osztálytornázás szerint. — Tanár: Künsstler János. Egyház ének, hetenként 1 óra. A IV. osztálybeliekkel együtt tanultak 25 egyházi éneket. — Tanár: Hamrák Béla. IV. osztály. Osztályfő: Baksányi Samu. Vallástan, hetenként 2 óra. Keresztyén hit- és erkölcstan. közbevetőleg az egyes kér. felekezetek váltanainak ismertetése. Tk.: Bereczky: Keresztyén hit- és erkölcstan. — Tanár: Hamrák Béla. Magyar nyelv, hetenként 4- óra. Arany János Toldijának mind a tizenkét éneke részletesen fejtegetve és magyarázva; az első öt ének könyvnélkül is. »Toldi« forrása, meséje, műfaja, szerkezete, személyei, jellemzése, előadásbeli formái, sajátságai az epikai előadás szempontjából, nyelve és verselése. —- Toldi Estéje. — Prózai olvasmányok: Szemelvények Faludi Téli Éjtszakáiböl, Heltai Gáspár meséiből és Mikes Törökországi leveleiből. A balatoni rianás. A Hortobágy Kuthy Lajostól és Jókai Mórtól. Gyulai: Vörösmarty szülői. Az ősmagyar hadiélet. Theophrastus jellemrajzaibóh: A fecsegő. A hiú. A zsugori. A gáncsoskodó. Arany: A magyaros stílusról. Szabó László: Az írás mestersége. Könyvnélkül: Kisfaludy Károly: Mohács. — A magyarokhoz. Fohászkodás. — Távolból. — A stilisztikából: A stilus általános tulajdonságai: az értelmesség és a hangzatos- ság. A stilus különös tulajdonságai: az élénkség és a szemléletesség. Verstan. Polgári ügyiratok. — Magánolvasmány: Pázmány és Bethlen életrajza. Arany: Rózsa és Ibolya." Losonczi István. Petőfi: .János vitéz. — Szemelvények a magyar klasz- szikus iskolai költőiből. — Havonként két iskolai Írásbeli dolgozat. Tk.: Korda Imre: Stilisztika és verstan. — Arany-Lehr: Toldi. — Tanár: Dr. Paulovics István. Latin nyelv, hetenként 6 óra. Az alaktan részletes átismétlése. A mondattanból a múlt tanévi anyag ismétlése után a mellérendelt és az alárendelt mondatok, a consecutio tem- porum, az oratio recta és obliqua, a participium absolutum és coniunctum, a periódus historica és rhetorica. A latin szórend.
