Evangélikus lic. főgimnázium, Selmecbánya, 1905

e) A főgimnáziummal kapcsolatos intézetek s a líceumban fennálló egyesületek.

1. Tanítóképző.

A líceummal kapcsolatos tanítóképző tanárai közül megvált körünkből Hrencsik Károly nyug. helybeli lelkész. Aggkorára való tekintetből már teljesen nyugodni kíván. Ezt sajnálattal vettük tudomásul; de intézetünk mindig hálával fog megemlékezni az ő sok évi, buzgó működéséről. Helyét a lel- készi hivatalban is utódja, Zsámbor Pál volt szíves betölteni.

A növendékek a régi szervezet szerint most is a latin és görög nyelvet kivéve minden tantárgyat a líceumi V.—Vili. osztálybeli tanulókkal együtt hallgatlak.

A tanítóképző önállósításának kérdése jelentékeny lépést haladt, amennyiben a múlt évi kerületi közgyűlés által kiküldött hármas bizottság (jegyzők. 80. p.) 1906. március 27-én Selmecbányán tartott összejövetelén megállapította a kerület elé terjesztendő javaslatát, mely az idei közgyűlés egyik főbb tárgyát fogja képezni.

A tanítóképzőben külön előadott tárgyak:

1. Neveléstan és neveléstörténelem, hetenként 2 óra. A) A neveléstanból: Az ember rendeltetése. A nevelés fogalma és célja. A nevelés eszközei. A testi ápolás. A fegyelmezés. B) A nevelés történelemből: A görögök és rómaiak nevelésügye. A nevelés és tanügy helyzete a keresztyénség első századában, a középkorban, a reformatio után. A szigorúan egyházias irány. A realismus. A jezsuiták és jansenisták. A világi nevelés. A pietismus. Tk.: Erdődy János: Neveléstan. 1905. Erdődy János: Neveléstörténelem. 1904. — Tanár: Szever Pál.

2. Oktatási módszertan, hetenként 2 óra. A III. évesekkel: A népiskola. A népiskolai tantárgyak. A módszer. A keresztyén vallástanítás. A szemléleti oktatás vagy a beszéd- és