Evangélikus lic. főgimnázium, Selmecbánya, 1903
10 voll; ide erősítették azoknak a hajóknak vassarkantyúit, melyeket a város elfoglalása után az antiumi kikötőben találtak a rómaiak s ezóta nevezték az emelvényt rostrd-nak. Itt örökítették meg a nagy események és a nagy férfiak emlékét is; itt volt kitéve a 12 táblás törvény, itt állott Duiliusnak, a mylaei győzőnek szintén hajósarkantyúkkal díszített oszlopa s más jeles férfiak szobrai, úgyhogy története összeforrt Róma történetével. Itt mondta el Cicero a nép zajgó ezreinek jelenlétében azt a remek beszédet, mely párját ritkítja az egész világirodalomban s mely Pompeiusnak megszerezte a fővezérletet; de itt hevert levágott feje is. A boszúálló Antonius dobta oda. Caesar, hogy a köztársaság emlékét teljesen eltörülje, tervbe vette e rostra lerombolását s a forum nyugati oldalára áthelyezését, de ezt csak Antonius valósíthatta meg Kr. e. 42- ben. Ennek a rostrának alapfalai láthatók ma is Severus diadalíve és a basilica Julia között. Hátulról lépcsők vezettek fel s a forum felé néző oldala aranyozott sarkantyúkkal és szobrokkal volt díszítve. Traianus azután nagy fénnyel megújította) domborművekkel diszitette, melyek ma is láthatók a fórumon (anaglypha Traiani). A rostra mögött hajdan két oszlop emelkedett, az Augustusiéi emelt milliarium aureum — arany mértföldmutató, a Rómából kiinduló utak találkozópontja, melyen az utak iránya, hosszúsága, a mellettük fekvő városok neve s Rómától való távolsága volt bevésve. Északi oldalán állott az umbilicus urbis Romáé — Róma köldöke, a delphii omphalos (egy, a világ közepét jelző, kúpalakú, fehér kő) mintájára, mely a római birodalom középpontját jelképezte. Ezt a két oszlopot egy félkör alakú emelvénnyel kötötték össze, az ú. n. hemi- cyclium-mú, tetején díszes oszlopcsarnokkal. A comitiumtól csak a clivus argentarius választotta el a carcer-t vagy a Tullianum-ot. A név hasonlósága alapján építését Tullus Hostiliusnak vagy Servius Tulliusnak tulajdonították, bár a Tullianum eredetileg forrásházat jelent, aminthogy a börtön legalsó része tényleg forrásház is volt s csak később alakították át börtönné, boltozattal zárva el tetejét és föléje ismét más börtönhelyiségeket építve. Ettől az időtől fogva csak a legalsó részt nevezték Tullianumnak, amelynek, valamint a fölötte levő börtönnek is, csak felső, lapos boltozatán volt nyí
