Evangélikus lyceum, Selmecbánya, 1901

31

a Kristine Kyrka, a városháza és a börze épülettömegén túl a lerombolt sánczok és várfalak helyén páratlanul szép park húzódik félkörben nyugatról keletre. Ez a szép parkláncz választja el a Göte-elf partján szorongó belvárost, a legvező- szerűen szétterjeszkedő elővárosoktól, a melyek közül Mushugget a János- és az Oszkár-Frigyes templommal és Mdjorna a Károly- Johanna templommal a gyárváros, Annedal a munkás negyed, és a Rung sports- Avenny az előkelők lakóhelye. A Gustaf Adolfs-Torgról az Östergatan-on, délre haladva az uj színház elé érünk, itt vívják rettenes tusájokat Molín-nak híres »Bältes- spannáre«-i (»övbirkozó«i). Itt a színház két oldalán terül el a a Frädgards Förningen (a kertegyesület) pálmaháza s műkertje és a Kungspark árnyas sétahelyeivel, a hosszú szép Ny-Alléén-nal, a melyen este felé úgy tetszik ott sétál Göteborgnak mind a 150 ezer lakosa, hogy tele tüdővel szívja az árnyas fák üde levegőjét s gyönyörködjék a térzene szívhez szóló hangjában. Valóban kevés hely van egész Kristianiáig, amelyet olyan nehéz szívvel hagyunk el, mint e gyönyörű parkot.

Göteborgból nyitott vasúti kocsin haladunk tovább, a melyekből egész öröm a középkori lovagvárakban s a vasútvonal mentén fekvő sok apra tóban gyönyörködni. A vasút Trollhättan- nál szeli át a Göta-elfet. Itt megszakítjuk utunkat, hogy megtekintsük a trollhättani zuhatagot.

A Göta-elf vize a Vener-tóból való kiömlése után csakhamar 1300 m. hosszban 5 zuhatagban törik meg s 33 m-rel alacsonyabb térszintre jut. A Göta-elf zuhatagjai körül a víz elevenerejének kihasználására nagy gyártelep s egész kis város: Trollhättan keletkezett. A fűrész- és őrlő-malmokat, a gép- a a carbid- és a cellulose-gvárakat e zuhatagok eleven ereje hajija, a melyet 225 ezer lóerőre becsülnek.

A zuhatagok szép áttekintő képe tárul elénk az Oszkár király hídjáról, a mely a középső zuhatag a »Stampeströms fallet« fölött épült nagy magasságban. Tőle északra halljuk közvetlen közelben a Töppő-fallet és e mögött a Gullö- fallet zúgását, délre meg a Helvetes-fallet és a Flottbergs- strömmen látszik. A legmegkapóbb mind az öt közül a Toppő- fallet. Toppő parányi kis sziget a folyam árjában, a mely a vízesést két részre szakítja: a folyó jobb partja felől rohan alá zúgva forrongva a Tjufíallet (a tolvajzuhatag) s bal felől a tulaj-