Evangélikus lyceum, Selmecbánya, 1901

13

s az Elbén túl az új városra, a hova három hid vezet, köztük az a régi kőhíd, a melyet Európa négy hires kőhidja (a londoni, a regensburgi, a pragi és a dresdeni) között a legszebbnek tartanak.

Nyilvános kertjei közül a királyi nagykert a legremekebb: évszázados tölgyek és nagykoronájú hársak vetnek árnyékot a pompás alléekra, a szerte kígyózó útakra; kristálytiszta vizű tavak, szép szobrok, gondosan ápolt virágágyak nyújtanak üdülést a testnek s gyönyört a szemnek.

Dresdenből a lapos German-alföld homokos-tavas síkságán át Berlinbe robog velünk a gyorsvonat.

Berlin maga is kietlen homokos területen fekszik a kis Spree-folyó két oldalán. Csak 1871-ben lett a hatalmas német birodalom fő és székvárosává, de azóta páratlan gyorsasággal növekedett világvárossá. London, Paris és New-York után Berlin a földkerekség legnagyobb, legnépesebb városa. Megdöbbentően nagy város. Temérdek sok épülete között a Spree két ága egy kis szigetet fog közre. Ez a kis sziget Berlin földrajzi középpontja, a honnan térképpel, mintegy Ariadne-fonallal a kézben az idegen is könnyen eligazodhatik az épületek tömkelegében. E kis szigeten emelkedik a királyi várpalota kolosszális épülete, kapuján a had-, a természet-, a jogtudomány és a történelem allegorikus szobraival. A királyi palota előtt terül el a Lustgarten, a melyet északkeletről a hatalmas dóm és északnyugat felől a régi és az új museum épülettömege szeg be. A dóm Berlin 64 temploma között a legszebb, 10 év óta épül 10 millió márka költségen s immár közel is áll befejezéséhez. A múzeumnak római szobrai, Pergamonban kiásott régiségei, egyiptomi gyűjteményei II. Ramses obeliskjével, a múmiákkal, szobrokkal méltán világhírű.

A Lustgartenről Berlin legszebb hidján, a vdrhidon (Schloss- Brücke) átkelve, az épület-rengeteg tengelye: az Unter den Linden leié irányítjuk lépteinket, csak a Ruhmeshalle gazdag fegyvergyűjteményeit s a porosz királyok hadi tetteit dicsőítő képek sorozatát nézzük meg előbb és az Operaház meg az egyetem előtt időzünk kissé a német tudomány három lángelméjének. a két Humboldtnak és Helmholtznak érczszobrai előtt. Az Unter den Linden egy 1 km. hosszú s 60'3 m. széles út négy sor hársfával beültetve. A hársfák alatt Berlin legfé-