Evangélikus lyceum, Selmecbánya, 1900
14 letegyük a közelismerésnek, a nagyrabecsülésnek, a szeretetnek és a hálának kegyeletes érzelmeit. Legyen előttelek mindenkor követendő nemes például oda állítva Breznyiknek törhetlen munkássága, tántoríthatatlan, alkuvást nem ismerő kötelességérzete, tudomány-szomja, az ideális eszmékért való szomjúsága, lángoló hazaszeretete. Ápoljátok lelkesülni tudó szivetekben ennek legméltóbb kincseit, a szív érzelmeinek legtündöklőbb ékességű virágait. Zarándokoljatok el ide e helyre, ápoljátok e drága porokat takaró hantokat a kegyeletnek meleg érzelmeivel s ezen eszmegazdag lelkületetekben ily módon vértezetten Breznyik szellemében kiművelődve ha el is távoztok a lyceum falai közül, magatokkal viszitek a kötelességtudásnak talizmánját, melynek birtokában könnyen megharczoltok az élet komoly ösvényein, mindenkor számottevő hasznos honpolgárai lesztek ezredéves magyar hazánknak, melyért élnetek, halnotok kell! Nagy mesterünk, a te szellemed behatása alatt állunk itt ünnepi hangulatban, a hála kegyeletes érzelmei elfogulttá tesznek. Felidézzük emlékezetedet, fogadd tőlünk a kegyelet, a forró hála, rajongóan égő szeretetünk, nagyrabecsülésünk jeléül, fogadd tőlünk egykori tanítványaidtól a poraid fölé helyezett ezen szerény emléket, hirdesse az a te lelked nagyságát, a te szived véghetetlen jóságát, a te jellemed soha meg nem ingott szilárdságát, fogadd el tőlünk dicsőült szellem a gyöngéd érzelmek jelképét, e szerény koszorút, — pihenj alattuk csendesen, álmodj egy szép jövőről, melyben eszméid uralkodnak, diadalt arainak. Ami nagyrabecsülésünk, a mi ragaszkodásunk, ami szeretetünk fog a te szép álmaid felett virrasztani. Legyen áldva porod örökké, drága emléked pedig éljen szivünkben koporsónk be- zártáig! Jezsovics Károly lyceumi igazgató-tanár a díszes síremléket következő, mélyen átérzett beszéd kíséretében vette át: íMeghajlunk előttetek, lyceumunk és Breznyik Jánosnak, hozzá méltó tanítványai. Hálás köszönettel vesszük nemes sziveteknek ez adományát. Breznyik János szellemi énjének minden vonása, fél százados működése alatt, mélyen vésődött lyceumunk életébe. Mink, a kik jelenben ez intézetben működünk, valljuk, hogy mint örökösei, hivatva vagyunk az ő munkájának folytatására; valljuk, hogy intézetünket az ő szellemé
