Evangélikus lyceum, Selmecbánya, 1899
6 ján tulajdonképen Feoldy-nek kellene írni, de költőnk előtt az efféle írásmód »utálságos«1 lévén, sohasem használja így. A szegény iparos család a férj keresetéből s kicsiny földecs- kéjéből éit a legnagyobb egyetértésben és boldogságban. Ezt a szép viszonyt csak fokozta volna a gyermek világra jötte, ha egyúttal nem került volna édesanyja életébe, a ki születése után 15 nap múlva meghal. Képzelhetni, hogy e csapás mily fájdalommal töltötte el az apa szivét, ki benne nem csak szerető és szeretett hitestársát vesztette el, hanem kis vagyonkájának gondozóját és gyermekének felnevelő anyját is. Súlyosan nehezedett lelkére az a kérdés, mit tegyen csecsemő gyermekével, mint nevelje fel? E nehéz állapotban önkéntelenül is másodszori megházasodásra gondolt s gyermekét mostoha kezére bizta. A fiú fejlődő lelkére kétségtelenül nagy hatással volt második anyjának szeretettelen bánásmódja, melynek szigorúságát csak atyjának szeretete enyhítette; de nem sokáig, mert alig bontakozik ki a kis gyermek értelmisége, az apa 1759 augusztusában meghalt. Most már egészen egyedül áll a világon. Mostohája szidalmai elől szívesen menekül a szabad természet ölébe, melylyel már ebben a korban köt szoros barátságot s melynek másokkal való megismertetése tudományos pályájának egyik legjellemzőbb vonását teszi. Minden szeretetet nélkülözve, rossz lelkű gyámrokonától csekély örökségéből is kifosztva s vargainasságra kényszerítve, de egy »nagylelkű pártfogó figyelme által tartatva meg»,2 sok keserűség, nagy szegénység és küzdelemben folynak le már gyermekévei is) melyek csöndes, komoly, magába vonuló, idegenek iránt bizalmatlan és félénk, de őt szeretetükbe fogadók iránt hűségesen ragaszkodó férfiúvá teszik. Ez élet keserűségeinek emlékei s azok hatása elkísérte egész életén keresztül. Iskolai pályáján — melyről nem sokat tudunk —- nagy kitartással és buzgó tudásszomjjal haladt előre. Valószínűleg »nagylelkű pártfogója« eszközölte ki,, hogy a helybeli iskola elemi osztályait szolga gyermeki minőségben fennakadás nélkül végezhette el. Ez az iskola, szülővárosa egy későbbi nagy szülöttének, Aranynak is iskolája, a mostani falusi iskolák módjára berendezett deák iskola volt, minden határozottabb tanterv 1 Földi levele Kazinczyhoz. 1789 máj. 16. Kaz. Lev. I. 363. 1. 2 M. Szépirodalmi Szemle 1847. I. 287. 1.
