Evangélikus lyceum, Selmecbánya, 1898

8

a Balaton vizén osztozkodó Zala, Veszprém és Somogy is. Szegedi János Geographia Hungáriáé ez. munkájában (1734) a »lacus Balaton «-ról semmi leírást sem ad. Hübner János Geographiájában is csak ezt olvashatjuk róla: »Veszprém a Balaton, lat. palus Volcaea partján fekszik; 30 mérföld hosszú és 6 mfd. széles. Vizében sok teknős béka tartózkodik. Nem sokkal több adatot találunk Szászky és Bél: Introductio in orbis hodierni Geographiam ez. művében sem (1748): »Batha- natius lacus, Balaton, 12 mérföld. Magyarország dunántúli részének közepén fekszik. . . A Balaton, Platten-See, halban bővelkedő, hosszában-széltében kiterjedt, (Veszprém) vármegyének az északi oldalát mossa, partjain köröskörül gazdag szőlők virulnak.«

És mennyi a szembeszökő különbség csak e két földrajzi írónak pár sornyi leírásában is. Hübner szerint Palus Volcaea, Szászky-Bél szerint Bathanatius lacus; Hübner a hosszúságát 30 mfd-nek írja, Szászky-Bél csak 12-nek.

A XVIII. század második felében már sokkal bővebb leírásokra akadunk. Az iskolákban ugyan még keveset tanulnak róla; Losontzi István (1783) Hármas kis Tükör-ében például csak ennyit mond:

»Néz Veszprim vármegye Balaton tavára,

És Bakony erdőnek sok makkú fájára.«

A XVIII. század földrajzi irói közül elévülhetetlen érdemet szerzett magának Windisch és Korabinszky. Csak Karl Gottlieb v. Windisch »Geographie des Königreichs Ungarn, Pressburg 1780« művéből idézem a Balatonra vonatkozó érdekes leírást: »A (Plattensee), Balaton Szala, Veszprim és Simeg vármegye között fekszik. A Szala folyócskából keletkezett s azután különböző források és patakok növelték. Hosszúsága egyenes vonalban keletről-nyugatra 36000 öl, szélessége Foknál majdnem 8000 öl, a legtöbb helyen azonban nem több 3000-nél. Mélysége Tihany szigeténél a legnagyobb: kis víznél 28—30 láb. Vize könnyű, jó izü s egy évig is eltartható a nélkül, hogy megromlanék. Vidra és mindenféle hal tömegesen található benne. A közönséges halakon kívül egy becses halfajt is fognak, a melyből csak a tengeri só hiányzik, hogy heringnek tartsák, és egy másik fajt, a melyet fogas halnak, fogasnak neveznek, mert két foga kiáll; ezt szárítják s mint nyalánkságot szállítják.