Evangélikus lyceum, Selmecbánya, 1898
Klamarik János emlékezetének legyen e lap szentelve. Munkás volt élete, a magyar nemzeti cultura munkásáé. Mathematika, fizika, bölcsészet iskoláján átmenve, szigorúan gondolkodó fegyelmezett elmével, szívós akarattal, nagy munkafejtő képességgel, fényes administráló tálentumának a gyakorlat terén szerzett kincseivel, a magyar nemzeti culturáért lángoló lélekkel lépett, Trefort minister bizalmából, a ministeriumba. A középiskolai törvényjavaslat, a melyben többi között a »jus suprema inspectionis« gyakorlásáról volt szó, nagy viharokat keltett a házban s a midőn törvényerőre emelkedett, attól tartottak, hogy még nagyobb viharok kisérik majd a végrehajtását. Nem kisérték; az életbeléptetés simán ment; a protestánsok bizalmatlansága megszűnt; szívesen látjuk a kormány képviselőjét, midőn intézetünket vizsgálja s megjelenik érettségi vizsgálatainkon. A protestáns iskolai autonómia teljesen kibékült az 1791-iki XXVI. t.-czikkben biztosított »jus suprema inspectionis« gyakorlásával. Hogy Klamarik ez ügyben mint jelentékeny tényező szerepelt, az bizonyos, s hogy feladata minden részletének teljes tudatában, óvatosan és tapintatosan járva el, jól végezte a reá bízottakat, kétséget nem szenved. A protestáns középiskoláknak mindenkor nagy volt a jelentőségük a magyar nemzeti cultura tekintetében, hazánkban. Pillantsunk csak vissza a Bach-korszak protestáns középiskoláira s az állami és a többi felekezeti középiskolákra. Hol és hogyan ápolták a magyar nemzeti elemet? 1*
