Evangélikus lyceum, Selmecbánya, 1898
18 kimutatta, hogy a Volcaea névnek a Balatonra való vonatkoztatása téves állítás stb. Ugyancsak 1884-ben György Aladár* bizonyítani igyekezik. hogy a Balaton a hajdani mioczén vagy lősz tenger maradványa. A tó természeti szépségeit György Aladár is. meg Endrödy Sándor** is szépen festi. György A. leírásából csak a-következőket idézem: »Nincs a Balaton partján suttogó vízesés, égig nyúló kopár sziklák nem rejtik el a kilátást, hogy titokteljes sejtelemmel hozzák rezgésbe az érzelem húrjait; partszélein nem virűl a narancs, csillogó fehér villák, kecsesen emelkedő tornyok csak elszórtan láthatók. S mégis szép a Balaton, szép midőn haragos hullámokat kergetve, valódi tengert játszik, szép, midőn csendesen hullámzó tükrén sajkát ringat, s nemcsak szép, de magasztos, midőn befagyott jegén mennydörgéshez hasonló zajjal tátongó riadásokat alkot. A kis Tihanyi félsziget hosszan előre nyúló fokával s elől, mintha valami párta volna, a benczések zárdájával, a természet valódi kabinetje; de e gyöngye is elhalványul, midőn feltűnnek a magasra törő bazalt kúpok hosszú soraikkal, midőn meglátjuk az éjszaki partnak várromokkal koronázott hegyeit.« 1886-ban Hunfalvy János Egyetemes földrajza II. k. 322—27. lapjain újra, immár harmadízben írja le a Balatont. Régebbi leírásainak felelevenítésén kívül új adatokat is találunk. így a Balaton méreteit; szerinte a Balaton hossza 75'8 km. legnagyobb szélessége Füred és Siófok között 12'8 km, Tihanynál 600 m, kiterjedése 690 km'2. Legnagyobb mélysége Tihanynál 455 m, közepes mélysége 7—11 m. Újra megemlíti a háborgást s idézi rá Szabó endogén orkánját. Újra írja: »Néhol bizonyos mélységben melegebb vagy hidegebb a víz, mint másutt, ezt a fenékbeli forrásoknak tulajdonítják, melyek hol hidegek, hol melegek.« Sőt e fenékforrásoknak fontos szerepet is tulajdonít . . »a csekély folyócskák (a melyek t. i. a Balatonba ömlenek) magokban alig volnának képesek az elpárolgás által szenvedett veszteséget kipótolni, kell tehát, hogy források és földalatti erek is táplálják a tavat, mert vizének egy része a Sión ki is folyik.« * Tengermaradvány-e a Balaton? Földrajzi közlemények XII. évf. 1—12. I. ** Endrödy Sándor: Balatoni ég alatt.
