Evangélikus lyceum, Selmecbánya, 1898
12 1848-ban jelent meg a »Balatoni Album« amely nagyobb körben akart érdeklődést kelteni a Balaton tava s környéke iránt. Minthogy az 1811—25. kiásott Sió-csatorna nem eredményezte mind azokat a hasznokat, amelyeket tőle reméltek, mert a kiszárított föld nem volt mindenütt mívelhelő, a minek a szárazság volt főoka, és mert a hajózás sem akart feléledni, Márton József mérnök már 1858-ban Veszprémben megjelent röpiratban tárgyalta a Sió szabályozását és a Balaton alább szállítását, 1856-ban pedig a sióberki társulat megbízásából tervet is készített. Márton kettős csatornát javasolt, a fenékesést zsilipekkel akarta korlátozni, a vízszínét felemelni, s benne legalább 4—5 láb magas vizet tartani, hogy a Sió völgyét öntözni s a Siót folyvást hajózni lehessen. Az 1856-ban keletkezett Férencz-József keleti vasúttársaság ugyanazon év okt. 8. kelt okmányban engedélyt kapott többek között a Budáról Nagy-Kanizsán át Pöltschachig terjedő vasútvonal építésére. Ez a vonal a Balaton partján vezet el s 1861. ápr. 1-én nyílt meg. 1862-ben a Sió és Balaton melléki földesurak új lecsapolási és szabályozási munkálatokat terveztek. Gr. Zichy Fér encz királyi biztos állt az ügyek élén s már 1863. okt. 23-án a Balaton kifolyását elzáró töltést lebontották. Az újabb szabályozás által a Balaton víztűkre legmagasabb vízállásán 5 láb, 5 hüvelyk és 6 vonallal, az 1862. decz. havában megfigyelt legalacsonyabb állásán 3 lábbal szállott alább, így újra valami 50000 holdnyi posványt csapoltak le, s a délállami vasútat is biztosították a tónak tavaszi jégtorlódásai és kiöntései ellen. A lecsapolás tehát sikerült, de a szabályozás egyéb czéljait alig érték el vele: a Duna és a Balaton között való hajózásra az újonnan szabályozott csatorna sem vált be, s az öntözési csatornák szükségessége is fennmaradt. A foganatba vett szabályozások ellen többen felszólaltak, kiválóan érdekes Beszédes Ferencznek a nyilatkozata* a melyből idézem a következőket: »A Balaton egészségi és közgazda- sági tekintetben a természetnek igen hasznos ajándéka. Benne, ha egész kiterjedésében egy lábnyi mélységre veszszük, 2160 millió akó víz van, egy ilcze víz pedig 1700 itcze gőzpárát ad. * Hunfalvy János: A Magyar Birodalom természeti viszonyainak leírása. III. 236 1.
