Evangélikus lyceum, Selmecbánya, 1897

•26

Mert ezen törvények korántsem bírtak forradalmi jelleggel, sőt, tekintve Európa akkori forrongó állapotát, a bölcs mérséklet jellemzi azokat.

Nem is voltak elhamarkodva, mit eléggé bizonyít az, hogy hosszú idő, közvetlenül 23 év készítette elő ama törvényeket.

Hogy néhány hóval később nemzetünk uj válságba került, nem az okozta, a mi ezen törvényekben benn volt, hanem az, a mi ezen törvényekből kimaradt.

Éppen mivel egész Európa akkor forrongott, volt ezen országgyűlésünk a már elodázhatatlan újítások létesítésében a legnagyobb vigyázattal conservatív, nehogy Bécsben félreértsék szándékát. Innen van, hogy az országgyűlési reformpárt akkori vezére, Kossuth Lajos rosszait minden oly mozgalmat, mely csak némileg is forradalmi jelleggel bírt, mint pl. a márczius 15-iki pesti eseményeket és a Pozsonyban feltünedező zsidó üldözést, melynek sociális forradalmi jellege félreismerhetetlen volt. Kossuth Lajos hibázhatott, különösen akkor, mikor nevezetes indítványát a_ felelős ministeriumról nem a kellő időben tette meg; de forradalmi nem volt. A kortársak e tekintetben igazságot szolgáltattak neki, mint azt Széchenyi, a reformok atyja tette a megerősítést megelőzött napokban; az utókor pedig őt és a velünk ünneplő legalkotmányosabb magyar királyt úgy fogja említeni, mint népünk két legkiválóbb jóltevőjét.

De lássuk most már, melyek voltak azon nevezetes, korszakot alkotó 48-iki törvények.

Könnyebb áttekinthetés szempontjából két csoportra fogjuk azokat osztani, olyanokra, melyek az egyes polgárok jogi viszonyait szabályozták, és olyanokra, melyek az államhatalom gyakorlását helyezték uj állapotba.

Az egyes polgárokra vonatkozó törvények között a legfontosabb az összes polgárok törvény előtti egyenlőségét kimondó törvény. Az előtt a parasztjobbágyok egymás közötti vitásügyeit földesuruk uriszéke intézte el, sőt a jobbágy és nemes között is ezen törvényszék Ítélt, miáltal amaz ennek teljesen ki volt szolgáltatva. E visszásságon már Kollonics javaslata hiába törekedett segíteni; az 1832/6. országgyűlés még azt sem volt képes keresztülvinni, hogy a jobbágy a megyei törvényszékhez fölebbezhessen, míg nem 1848. végre ebben a tekintetben meghozta a jogegyenlőséget. Az igazságszolgáltatásban ezen időtől