Evangélikus lyceum, Selmecbánya, 1896

/

mellékelt jegyzék ad áttekintést. A *-gal jelzett ásványok mind a kiállítás alkalmával beszerzett díszpéldányok és pedig na- gyobbára 12/ie cm. méret nagyságban; a többi kisebb kézi példány, s csak a teljességre való törekvés következtében került be a sorozatba.

Legkevesebb gondot adott a kőzetek összeállítása. Bres- mjik János kir. tanácsos úr ugyanis még igazgatósága idején Cseh Lajos bányageologus úrtól 7j„ cm. méretnagyságban mintaszerűen formált 180 darabból álló kőzetgyüjteményt szerzett a lvceum természetrajzi szertára számára. Ebből a páratlan szép kőzetgyüjteményből válogattam össze a kiállításra küldött kőzetek legnagyobb részét. Közbeiktattam továbbá a Selmecz- bányára és vidékére annyira jellemző trachit fajok módosulatait is, a melyeket részint Cseh Lajos bányageologus úrral együtt, részint egyedül gyűjtöttem össze a Dr. Szabó-féle geológiai térkép alapján. Kiegészítette még az én gyűjtésemet Schelle Róbert akadémiai tanár úr ajándéka, a mely Selmeczbánya és vidéke talajnemeit foglalta magában a főbb talajnemek pontos vegy- elemzési táblázatával.

A gyűjteményt 1896. április közepén küldtem le gondosan becsomagolva, s a mikor a gyűjteménynek a kiállítás területére való megérkezését Dr. Staub Mór csoportbiztos úr jelezte, én is leutaztam, hogy a tárgyakat magam állíthassam fel. Sajnálattal kellett azonban látnom, hogy a sok fáradsággal és a nagy költséggel összeszerzett természeti tárgyak mutatós kiállítását a rendkívül szűkre szabott hely lehetetlenné tette. Arra törekedtem tehát, hogy a gyűjtemény számára készített szekrény üvegajtós részébe, a mennyire a hely engedte, a legjellemzőbb természeti tárgyakat helyezzem el. A gyűjtemény nagyobb része azután részint ennek a szekrénynek .teieajtós részébe (kőzetek, ásványok, növények és spiritusz praeparatu- mok) részint az idegenek szekrényébe (az ásványdíszpéldányok igen nagy része, rovar praeparatumok), részint a szekrények tetejére (őz, süket fájd. borz. mormota, stb), részint külön asztalokon (hiúz, zerge) helyeztetett el. Kétségtelen, hogy a hely szűke miatt ilyen módon nagyon is szétszórt felvidéki gyűjtemény nem lehetett olyan imponáló, mintha együttesen, egy csoportban kerülhetett volna az érdeklődők szeme elé. De, hogy a hozzáértő figyelmes szakember így is megvalósítva lát-