Evangélikus lyceum, Selmecbánya, 1894
8 Cigán (1090 m.), a Cselo, a Prehibka (1201 m.), a Homolo- Cselo (1195 m.) és a Kipro (1384 m.) hegy jelöl. Innen a Balkova gerinczét követi északra, majd a Prehibkán (1325 m.) át a Tresznyik gerinczére jut s szétveti útjában a Sajó és a Sztraczenai patak forrásvizeit. A Tresznyik utolsó kúpjáról lehalad ahhoz az útcsomóponthoz, a hol a telgártvernári országutat a dobsinai út éri, azután északra hajló kanyarulattal felkapaszkodik a Zsdjár (1172 m.) és a Zbujnicskó (1109 m.) kúpján át a Királyhegyre (1943 m.) s elválasztja útközben egyfelől a Garam, másfelől a Göllnicz forráscsermelyeit. A Királyhegyről északkeletnek veszi útját a vízválasztó, s a Tri-sztudnye és az Uplasz közti nyergen szétválasztja a Fekete-Vág és a Göllnicz baloldali mellékvizeinek forrásait. Az Uplaszról Szepes vm. területére lép, szorosan a megyei határt jelelő Vág jobbjához simul úgy, hogy a Zsdjárik és a Na-Jed- linka hegy jelölte útvonalon útja helylyelközzel 0'5 km.-nél is közelebb ér a Fekete-Vághoz a Hernád csermelyvizeinek völgyvájó munkája következtében. A Jedlinkiről már csak kis utat tesz északi irányban, s a Mákoviszka egyik 1079 m. magas kúpja északkeleti oldalán eléri az európai fővízválasztó vonal magyarországi részét, a mely a csorbái vasúti állomástól kanyarodik ide egy, átlag 900 m. középmagasságú nyeregháton úgy, hogy abban a hosszanti völgyben, a mely nagy kiterjedésben az Alacsony- és a Magas-Tátra közt nyúlik el, a fővízvetöt nem a két Tátra fellegekbe burkolózó magas hegygerincze, hanem ez a relatíve 1000 m.-rel is alacsonyabb nyereg képezi. Ettől a nevezetes hydrographiai csomóponttól a Fekete-Vág nyugatra, a Hernád és a Poprád meg keletre illetőleg északkeletre folyik s a vízválasztó e között a két folyó között Uhlisz- kától keleti irányban vonul a Rozi kamen (1243 m.), a Holá (1173 m.), és a Krizsnán át a Krizsováig (943 m.), innen északra kanyarodik Poprád városa alá, a honnan azután keletre irányuló útjában Filicz és Gánócz mellett lehalad arra az alig észrevehető emqlkedésre, a melynek Filicz felett a legnagyobb magassága csak 682 m. Ezen a helyen van az európai fővízválasztó vonal magyarországi részének a legmélyebb pontja. A Poprád-felé siető Teplicz patak s a Hernádba ömlő Gánóczi patak vízköze Teplicz és Filicz között 1 kilométert sem
