Evangélikus kerül. lyceum, Selmecbánya, 1892
09 vén, könnyelműségének lett gyászos áldozata. — Vallásra nézve: ágost. liitv. 161, reform. 13, unit. 2, r. kath. 48, izr. 12 - 238. — A n y a n y e 1 v r e n é zve: magyar 206, német 13, tót 10 = 238. — Illetőségre nézve: helybeli 39, megyebeli 38, más megyebeli 161 = 238. A tanítóképző 4 évfolyamában mindössze 27 növendék volt, mind ágost. hitvallású. A lyceumi tanulók száma 253, a képzősöké 27, összesen 280. X. Vizsgálatok. Az évzáró vizsgálatok a Vili. oszt. tanulókkal május-hó 10—19-én tartattak meg s valamennyien az írásbeli érettségihez bocsátandóknak találtatlak. A többi osztálybeliek junius 12—22-ig vizsgáltattak meg, a mikor mindenik tanuló min- denik tantárgyból felelt. A eredmény 23-án tétetett közzé, mely alkalommal az ösztön- s pályadíjak és jutalomkönyvek is kiosztattak. Az eredmény: 238 megvizsgált tanuló közül kapott átalános fokozatul jelest 29, jót 74, elégségest 98, elégtelent 37 és pedig egy tantárgyból 21, kettőből 4, több tantárgyból, minél fogva az osztály ismétlésére utasíttatott, 12. Jelesek az I. osztályban: Bauman Béla, Medvecky Lajos; a II. osztályban : Händel Béla, Véber József; a III. osztályban: Feigl József, Krátky Gyula, Uhljár Samu; a IV. osztályban: Bauman Győző, Delinga Samu; az V. osztályban: Hlavatsek Árpád és Béla, Ivralik Samu, Nyácsik Béla, Obuch János, Pauks Béla, Rak- sányi Samu, Szever Pál (egy jóval); a VI. osztályban : Bauman Miklós, Breznyik János (egy jóval), Singer Lajos, Suhajda Lajos; a VII. osztályban: Vallentinyi Samu; a VIII. osztályban : Glement Károly (egy jóval), Collinászy Gusztáv, Dedinszky Aladár, Kiss Gyula, Pesthy István, Vehovszky Pál, Véber Pál — 29. Az osztályzat kihirdetését nlkalmul használta fel az igazgató, Moesz Géza tanárnak, előbb is a lyceurn kitűnő növendékének, felköszöntésére, ki a lefolyt tanévvel itteni sikeres tanárkodásának 25-dik évét töltötte be s magának a rábízott gymn. tantárgyaknak kívánt eredménynyel való előadásán kívül, különösen a zeneintézet ügyes és szakavatott vezetése által szerzett nagy érdemeket. Nélküle itt a tanítóképző nem létesülhetett volna s nem létezhetnék, a mennyiben az intézet ily kitűnő tanerőt, mely a gymnasiumban is hasznosan alkalmazható, oly csekély 7*
