Evangélikus kerül. lyceum, Selmecbánya, 1889
7 nagyméltósága, mert még ugyanazon órában több mint 50 frt verődött össze a fenti célra a „szegény emberek filléreiből“. A jótékonysági szellem érvényesült ugyanazon nap egy más nagy és hosszú asztalnál is. Az alumneum Sembery Irén ő nagysága szíves (50 frtnyi) adományából oly beneíiciumban részesült, mely bőségét tekintve az élelmező annaleseiben olyan gyér, mint a félszázados vizsgálat s a vele kapcsolatos áldomás az egyház körében. Nem is fukarkodtak a szokottnál élesebbre fent fiatal torkok az adományozó éltetésével, talán azon édes reményben is, hogy a jövendőben rövidebb időközökben részesülnek ily gazdag ellátásban. Szept. utolsó napján nem utolsó munkát végeztek a visszamaradt vizsgálók; a ritka egyetértésben működő bányakerületi elnökség meglátogatta még az egyházi elemi fiiskolát. Délután Bernhardt Adolf városi tanácsos vendégszerető házánál búcsút vettek egymástól. S mig ő nagyméltósága haza felé, — addig a szeretett főpásztor Hodrusbányának vette útját. S ugyanazok, kik a kerületi felügyelőt szívük unszolásából a vaspályához kikisérték, csatlakoztak azután a kocsisorhoz, mely a harangok búcsúztatója mellett a mélt. és főtiszt, püspököt a fenyvesek közt kanyargó s 1848/49-iki emlékek által megszentelt utakon Hodrusbányára kisérte. Ha felejthetetlen „nagy atyjának“ működése a helybeli gyülekezetben: úgy bizonyára felejthetetlen marad fiának s méltó utódjának munkássága is a jelenben s a késő utódok előtt s mint amannak, úgy ennek is kegyelettel fogják őrizni emlékét a késő századok. Händel Vilmos. A fennemlitett püspöki kánonszerű látogatáson kívül két hónappal később, november 23-án s következő napokon más látogatáshoz volt szerencsénk, a mennyiben a lyceumot nsgos Spitko Lajos, helyettes főigazgató úr, mint kiküldött ministeri megbízott volt szíves beható vizsgálat alá venni, kinek, mint bő s alapos tudományu, tapasztalt szakférfiúnak tanulságos észrevételei és útmutatásai a tanári karnál fogékony keblekre találtak s nem vesznek el nyomtalan. Az elnöklete alatt tartott értekezlet jegyzőkönyve szerint „összbenyomásait egybefoglalván örömének adott kifejezést, hogy alkalma nyilt e helyes irányban induló s buzgó törekvé. ü intézetet megismerni; mely-