Evangélikus kerül. lyceum, Selmecbánya, 1888

5

mely a XVII. és XVIÍI-ik századbeli eseményeket tárgyalja. Most ismét nyílik alkalom egy százados évfordulót megülleni, azon férfiúnak, emlékét elevenítve fel, kinek első sorban köszönhetni, hogy a lyceum még most is fönáll. A selmeci gymnasium, mint a lyceum történetében olvasható, a jezsuiták fondorkodhsánál fogva a felső osztály, melyben bölcsészeti tárgyak is előadattak, feloszlattatván, 1748-ban grammatikai osztályokra szorittatott le. Severini János, a gymnasiumnak 1755- 1789. hírneves igazgatója a helybeli ev. egyház elöljárósága által megkérdvén, 1777-ben a legfelső osztályt (prímát) ismét megnyitotta, s igy a csonka gymnasiumot kiegészítette. Nagy hírneve számos tanulót vonzott köréje. Sokan már az ő életében is kívánták a selmeci evang. lyeeumot kerületinek nyilváníttatni, s mivel a hívei számában csökkent egyház a fen tartási költséget el nem birhatá, kerül, segélyben részesit- tetni, mi később, 1808-ban csakugyan meg történt, és sokat tett a tanintézet fönnállásának biztosítására. Severini 34 évi üdvös munkálkodása után 1789. június í20-án múlt ki. Épp e napokban múlt száz éve, hogy a boldogodnak tetemei számos tisztelőinek kísérete mellett, kik közt a helybeli kath. gyrnn. tanárai, kegyesrendi atyák is testületileg megjelentek, az újvár melletti temetőben örök nyugalomra elhelyeztettek. Soknemű érdi moil méltatva, az ö emlékének is fölelevenitésére adtuk ki ez évben a l'ennemlitett műnek 3-ik s utolsó füzetét, mely Severini életrajzát is magában foglalva a selmeci ev. egyház és lyceumnak folyó századbeli (1790—1889. közti) viszontagságait fejtegeti, egyszersmind előkészületül a legközelebbi őszszel megejtendő püspöki kánonszerü látogatásra, a milyent itt méltó.sá- gos püspök úrnak boldogult édes atyja éppen 50 év előtt, 1839. September :27-én megtartott, midőn az egyházzal együtt a lyeeumot is megvizsgálta. A lyceum történetének tiszta jövedelme a tanári gyámoló javára lévén szánva, mely tőkéi gyarapítására bátrak voltunk múlt évben a lyceum volt régibb növendékeit is felszólítani, mint Ígértük volt, a. begyült pénzekről beszámolva, a történet végén, mind az előfizetőknek, mind a nemeslelkü adakozóknak s beküldött adományaiknak jegyzékét közzé lenni el nem mulasztottuk. Mi azontúl begyült, a jelen Értesítőnek X-ik száma, „Pártfogók“ címe alatt közöljük. Hálával említhetjük, hogy a tetemes nyomtatási költség levonásával,—a mű 53 Y2 évre terjed, s 1000 példányban nyoma