Evangélikus kerül. lyceum, Selmecbánya, 1882
7 vezetvék és kötvék, — van felhozva: „Der frau Pfar- rerin ein Abfertigung geschenkt 36 fl. 25 den.“ tehát vég-kielégítést nyert, mi férje halála után rendesen egy évnegyeddel szokott történni, addig férje fizetésében részesíttetett. Hogy Mag. Abrahamus Pelargus 1568-ban collaborator v. conrector volt, a Journalból tudjuk, mert a városi adósok névjegyzékében Január 21-én ez áll: Item ist dem Herrn M. Abraham Pelargus collaborator " auf sein Sold 60 fl., geliehen 5 fl., miből azt is tudjuk, hogy a conrectornak évi díja 60 írt. volt. Mi volt a Schulmeistere v. is igazgatóé, arról az értekezés folyamában szólandunk. A Journalok a nemes városi tanács niunificentiájának is nem egy bizonyítványát tartották fen, különösen mily bőkezűen segélyzett egyetemi tanulókat, volt selmeci ev. papok fiait, megemlékezve apáik áldásos működéséről, pl. Staudacher Jánost 1558 és Kresling Jánost 1563. Némely, érdekes adatot foglalnak magokban a Litteraria és Sehol astica XXIV, K e 1 i g i o n a I i a XXV, F u n d a t i o n a 1 i a et V o t i v a XXVI s Ec c I e s i as t i ca et p a t r o n a t u m coucer- neutia XXVII számú és című csomagok, milyenek pl. Ordo lection um scholae Schein niciensis a XVII század végéről; Kirchenordnung 1515, 1528, 1566, 1568 és 1580 évekből; a bányavárosok evang. zsinatainak határozatai ; eredeti végrendeletek, templomra, halotti misékre s egyebekre tett hagyományokkal, még a reformatio előtti korból. Ép úgy a Liber Confessiouum 7 montanarum civitdtum ab Anno 1559. mely a 7 bányaváros 1558 és 1559-ben szerkesztett hitvallásait hozza tudomásunkra. Nem kevés adatot köszönünk kivált arra nézve, mily szerepet játszottak a jezsuitákkal szövetkezve a kincstári tisztek az ev. egyház elnyomásában s a katho- licusnak uralkodóvá tételében, azt hive, hogy ha az eretnekséget kiirtják, a bányákban is nagyobb áldás beend, — bold, s a magy. pénzügy történelmének nagy veszteségére korán elhalt Diva Id Adolf, kincstári tanácsosnak, ki a monographiához a pénzügy és társláda történetének meg írására vállalkozván, midőn a kincstári
