Evangélikus kerül. lyceum, Selmecbánya, 1882

39

szolgáljon a tanítóképzőnek, hol a növendékek a tanítás mesterségébe az illető tanár vezetése mellett oktatás és gyakorlás által könynyen fognak beokulhatni. Hogy eny- nyire vihettük, a tisztelt párfogóságokuak, helybeli ev. egzháznak, a honfi s más esperességeknek, de különösen a bányai egyh. kerületnek, melynek képviselőjét nságos. főt. superintendens úrban van szerencsénk tisztelnünk, nagyérdeme, melyek kegyesek voltak szükségleteink fedezésére annyit szolgáltatni, hogy ha nem is fényesen, legalább szegényesen megélhessünk; és érdeme kedves kollegáimnak is, kik, bár soknak alkalma volt más jobb állomásra szert tenni, — egy némelyiknek ügyvédi oklevele is van, ügyvédül is megélhetne, — jobbnak látták, csekély fizetéssel beérve, velem itt fáradozni lyceu- munk missiójának megoldásában, mint, más hova menni, s kitartottak azon remény fejében, hogy előbb utóbb anyagi sorsuk is javulni fog. itt volna az ideje, hogy végre ez is javuljon. A tanár díja nálunk annyi, mint rendesen tiszti Írnokoké (i — 700 ft. Így többé nem maradhatunk. A helybeli egyház többet nem tehet. A többi pártfogó ságok sem igen járulhatnak nagyobb összeggel a lyceum fen tartásához, mint a mennyit étidig áldoztak. Nem marad egyél) hátra, mint a magas kormánynál tenni kellő lépéseket az új törvény által megengedett államsegély kieszközlése végett azon tanintézet fel tartására, mely életrevalóságát annyi századokon át és oly világos tények által bebizonyította. Ily lépéseket tenni pedig, a tanintézetet jövőre nemcsak biztosítani, hanem anyagilag oly állapotba helyezni, hogy nagy feladatának ezentúl is kellőleg és még inkább megfelelhessen, a tisztelt pártfogóságok szép feladata. Nekünk elég volt annyira vinnünk a dolgot, hogy még most is élünk, bábui mus mór am, ha bein us vitám. Mi engem illet, legfelebb is azt tehetem, s szívesen teszem mei, éppen most foglalkozom a lyceum történetének meg Írásával, hogy történeti tényekkel ígye- kezendetn bebizonyítani, miként a lyceum 350 éven át, a mióta létezik, a felvidéken szerény segédeszközei mellett is mindig megfelelt az oktatás és nevelés, legújabb idők-