Evangélikus kerül. lyceum, Selmecbánya, 1882
36 tát is áll ve meg, mely alkalommal Veszol János Vili ik oszt., philologiára készülő növendék igeu szép latin beszéddel köszöntött fel. Nem szólnék igazat, ha mondanám, hogy a ragaszkodásnak ezen váratlanul jött nyilatkozata bennem nem kellemes érzéseket keltett. Megköszönve a megtiszteltetést válaszomban kiemeltem, hogy bár sok tekintetben igaz, mit a római mond, quem d i i oderunt, p a e d a g o g u m fecerunt; bár a tanári fáradozás igazán sisyphusi munka, midőn egy csapatot nagy ügygyei bajjal kiképeztünk, annyira mennyire idomítottunk, a távozónak helyébe jön más, melynél a munka és fáradság újra kezdődik, s ez igy tart végeslen végig. De a dolognak kel- lemesb oldala is van. A rózsának tüskéi vannak, szúrósak, de azért mégis ültetjük, míveljük, ápoljuk szép, illatos virága miatt, mely magábau is gyönyörködtet, s a nyíló rózsa és illata eléggé jutalmazza a virágkedvelő gondozását. A sok tanuló közt mindig vannak, kiknél a tanár gondozása nem haszontalan, nem hiábavaló ; kiknek tehetségeik szépen nyílnak, fejleuek s a legszebb reményekkel kecsegtetik a nevelőt, hogy, ha tejlesük ben valami meg nem akasztja, az életben is megállják helyüket s mindazoknak dicséretére, s örömére válnak, kik ápolták, fejlesztették, de a helynek is, hol fejlődtek. Ily öröm, szólék, hasszú tanári pályámon, mert már 41 évnél több, hogy rajta izzadozok, hál’ Istennek, nekem is bőségesen jutott részemül. Sok növendékben gyönyörködtem, midőn szemem előtt szépen fejledezett s örvendeztem, midőn láttam, hogy az oskolát elhagyva, az életben nem válának szégyenére azoknak, kik képezték, kiknek számához állásomnál fogva, akár mint tanár, akár mint.igazgató, ilyen teljes 25 éven át, én is tartoztam ; de maguk is örömmel és hálával emlékeztek vissza azon évekre, melyeket körünkben töltöttek. S miként ez örömömre szolgált, úgy örömömre fog szolgálni, ha a tisztelgők közül is mennél többen leeud- nek, kik épp oly örömmel lógnak visszaemlékezni azon időre, melyet lyceuuiuukon töltöttek, tudatával annak, hogy az időt itt hasznosan töltötték, s bennünket, kik kiképez- tetésüköu fáradoztunk, jó emlékezetben fognak tartani.
