Evangélikus kerületi főgymnasium, Selmecbánya, 1859

19 ják: látva azt, hogy a legműveltebb nemzetek e földöli csak ily tanulmányok ál­tal emelkedtek a miveltségnek azon fokára, mellyen jelenleg fénylenek, világul szolgálnak másoknak is, s mivel a tudomány hatalom — „mens agitat móléra,tc tudományukkal lelki uralmat is gyakorolnak más nemzeteken; tudván azt, hogy ki hasonló czélt akar elérni, annak hasonló eszközökhöz is kell nyúlnia, czél esz­közök nélkül nem lévén elérhető: mint látjátok, nem ok nélkül vették e tárgya­kat nálunk is a gymnasiumok tantárgyai közé s kívánják nagyobb terjedelemben és buzgalommal taníttatni és tanultatni, mint az honunkban eddigien történt. Nem szeszély vezeti őket erre, hanem azon meggyőződés, hogy különösen azon ifjak kiképzésére, kik a tudós pályára készülnek, elméjüknek na:gy eszmékkel gazdagítására, itélőtelietségiiknek kimivelésére; izlésöknek nemesítésére hatéko­nyabb, czélhoz könnyebben vezető eszközök nincsenek, mint a fennemlitett tan­tárgyak. Miért említem pedig ezeket ? Azért, hogy tudjátok, miszerint a mi tano­dánk is gymnasium lévén, min feladatunk sem lehet más, mint egyéb hasonló intézeteké, s ugyanazon czélnak elérésére más eszközöket mi sem használhatunk, mint azok, hogy legyen ev. vagy nem evang. egyházban, hazánkban vagy külföl­dön, Európában vagy a világ más részeiben léteznek, hol a keresztény miveltség meghonosodott. Ne csudálkozzatok tehát, ha e tárgyaknál, mert a tudós oskolák jellemzői, mi is szigorúbbak leszünk; ha a lelkekre, váljon valók-e a tudós pá­lyára, mi is e mérvet teszszük; képességöket, hogy azt tovább sikerrel folytat­hatják-e, e szerint próbáljuk meg. Ne lépjen tehát elő senki azon tudós pályára készülőhöz illetlen üres mentséggel, hogy ennek vagy annak az életben semmi hasznát sem veszi, s igy ezt vagy azt nem tanulja. Ki is mondja, hogy a mit itt tanulsz, az neked mind anyagi, kézzel fogható hasznot fog hajtani? Hisz ha oly haszonleső, oly kalmárkodó vagy, minek választod a tudós pályát? A tudósnak gyakran sokat kell fáradnia, izzadnia a nélkül, hogy magát némi anyagi haszon­nal kecsegtethetné, s ő szivesen fárad és izzad, meH nála nem ily haszon a fő, hanem az eszme, melyért hévül, a tudomány maga,-az igazság, melyet keres, melyért kincseit, nyugalmát, gyakran életét is kész feláldozni, s ha valaki, ő tudja s érzi, hogy nemcsak kenyérből él az ember, hanem minden igéből, eszmé­ből, mely Istentől jön. Neki tudni is élvezet és elegendő haszon, mely bőven ju­talmazza fáradalmait. Az olyanoknak, kik a tudománynál csak anyagi haszonra néznek, kik azt hídnak tekintik, mellyen át arany halmokhoz szeretnének jutni, bizvást s jó lélekkel lehet elmondani: „Odi profanum vulgus et arceo.“ Azonban bármikép kívánnám, hogy minden gymnasialis tantárgyban, s főleg azokban, melyek a gymnasiumoknak s úgy a mi tanintézetünknek is jel­lemzői, kitűnjetek; bármikép óhajtanám, hogy tanintézeteink ifjúsága között róla­tok mondathassák, hogy tudományilag ti vagytok a legkiképzettebbek, készek a gymn. tárgyakban bármely oskola növendékivei s bármikor nemes versenyre, síkra kiállani: nem kevésbbé kívánom, hogy erkölcsök tekintetében, erkölcsös ma­gatok viseletére nézve még inkább kiváljatok. Az Isten országában — az embe­

Next

/
Thumbnails
Contents