Kir. kath. főgimnázium, Selmecbánya, 1908
dásokba keveredni, csak úgy magyarázható, ha Gyöngyösi nem erőszakból, hanem meggyőződésből lett katholikussá, már aztán akár járulnak ehhez a lépéséhez más kisebb okok, akár nem. Ha Gyöngyösi erőszakból lett volna katholikussá, nem irta volna meg a Rózsakoszorút, épen olyan kiválóan katholikus tárgyú és katholikus formájú1 munkát, ahol a volt református költő buzgó szívvel Szűz Mária szeplőtlenségéről énekel, olyan dolgokról, amiket a református vallás egyenesen tagad. Hiába beszélünk itt Gyöngyösi jellemének a változásokkal gyorsan kibékülő, alkalmazkodó s minden új benyomás iránt rögtön fogékony alapvonásáról: az ilyen ellentmondást, az ilyen rohamos, úgyszólván átmenet nélküli változást még úgysem tudjuk máskép megmagyarázni. Ez az alaptermészet csak szintén egyik tényezője a katholikus Gyöngyösi katholikus műve megírásának, de nem mond meg mindent. Micsoda csúf játék lett volna Gyöngyösitől, hogy meggyőződése ellenére ilyen munkát írjon ! Hisz ebben inkább bűnbánó lélekkel fohászkodik Jézushoz, Máriához. Hát ilyen keveset adunk a költő őszinteségére? Nem, nekünk a Rózsakoszorúnak minden sora azt mondja, hogy Gyöngyösi áttérésének főoka a meggyőződés volt, a többi körülmény csak elősegítette őt meggyőződésének követésében. IV. A Rózsakoszorú a katholikus irodalomban, szorosabban a XVII. sz. vallásos irodalmában. Ezek után az a kérdés, hogy milyen helyet foglal el a Rózsakoszorú az irodalomban, szorosabban a kath. irodalomban, amelyhez tartozik ? Hogy erről szólhassunk, szólnunk kell röviden a XVII. század vallásos irodaim árölKétségtelen, hogy ennek a kornak az irodalmában a vallásos elem feltűnő s úgy szintén a vallásos művek száma is nagy. Elég egy pillantást vetnünk például Sándor István Magyar könyvesházába* hogy erről meggyőződjünk. Még a szorosabban vett világi irodalom termékein is áthúzódik a val1 L. az olvasóról és a Rózsakoszorúról szóló részt. 3 Magyar Könyvesház avagy a magyar könyveknek kinyomtatások ideje szerint való rövid említésök. Irá Sándor Istv. Győr, 1888. 1533—1774-ig közli a magyar könyvek szerzőit, címeit, évrendben.
