Kir. kath. nagygimnázium, Selmecbánya, 1904
5 alkalmával az ott lakó tanulókat óvatosságból iskolába nem engedték. Dr. Tóth Imre bányakincstári főorvos, iskolaorvos szeptember 16-án az összes tanulókat megvizsgálta és a még másodszor beoltva nem talált 26 tanulót újra oltotta. Fájdalommal említjük meg, hogy két példás viselkedésű és buzgó tanulónk hosszas és súlyos betegség után meghalt: Kloszka Jenő III. és Trencsjánszky József IV. o. t.; mindkettőnek temetésén kegveletes részvéttel jelent meg az intézet és koszorút helyezett koporsójukra. A tiszti főorvos két ízben tartott trachoma-vizsgálatot, de betegségi esetet nem talált. Hivatalos látogatások. Dunay Ferencz, kir. tanácsos, beszterczebányai tankerületi főigazgató úr 1904. november 6., 7. és 8. látogatta meg hivatalosan intézetünket; meghallgatta minden osztályban ismételten a tanárok előadásait és a tanulók feleleteit, megtekintette a könyv- és szertárakat s látogatásának eredményét a november 8-án, elnöklete alatt tartott gyűlésen közölte a tanártestülettel. A magyar kegyes-tanítórend főnöke, ns. Magyar Gábor úr folyó év május 6., 7. és 8-án látogatta meg intézetünket s minden osztályban meghallgatván az előadásokat, a tanártestület működésével való megelégedésének adott kifejezést. Itt tartjuk helyén valónak megemlíteni, hogy a tanév folyama alatt intézetünknek kiegészítése iránt szép reménynyel kecsegtető lépés történt a kormány részéről. Régi óhajnak való- sulását reméltük, midőn a nagyméltóságú vallás- és közoktatás- ügyi m. kir. minisztériumtól kiküldött Spitkó Lajos, kir. tanácsos, budapest-vidéki tankerületi főigazgató úr folyó évi január 24-én megjelent, hogy intézetünknek nyolcz osztályú főgimnáziummá való kiegészítése ügyében szükséges adatokat közvetlenül megszerezze. Az ügy iránt való legjobb indulattal érintkezett Ő Nagysága az intézet igazgatóságával, a városi illetékes körökkel és buzgó működése a legszebb reményekre jogosította az érdekelteket. Sajnos, reményünket meghiúsította a nagyméltóságú vallás- és közoktatásügyi m. kir. minisztériumnak a város közönségéhez folyó évi márczius 2-ikán 7230. sz. alatt intézett leirata, mely a kérelem teljesítését ez idő szerint lehetetlennek mondja.
