Kir. kath. nagygimnázium, Selmecbánya, 1901

6

látszatra is törekszik, úgy mind a két illetve három eszközt igénybe veszi.

Kedves Ifjú! E rövidke vázlatból megsejtheted, mily körülményes munkát végez a festő, mig okulásodra vagy lelkesítésedre szánt művét képzelmében megalkotta; java erejével, szemed. szíved gyönyörűségére, eléd varázsolta. — Becsüld meg tehát a munkát, a hosszas tanulmányt; és ne mulaszd el a kép előtt állva elismerésed adóját az által is leróni, hogy az előállítás mikéntjével is megismerkedel.

*

A festészetet tárgya szerint több fajra szokás felosztani. történelmi festészet (vallásos és világi); 2. ájtatossági kép (oltárkép vagy egyéb szentkép); 3. életkép (genre, ejtsd: zsánr) jelenetek a mindennapi foglalkozás köréből; 4. arczkép; 5. tájkép; 6. csendélet (virág gyümölcs, edény s más efféle).

*

Nagy szerepet játszik e művészetben a festék. Festékeknek oly anyagokat nevezünk, melyek valamely ragasztószerrel keverve a bemázolt területnek saját színüket kölcsönzik. A festékek ásványokból, földekből, növényi és állati termékekből meg vegyikészítményekből kerülnek ki.

A kötőanyag természete szerint különféle festészeti eljárások léteznek.

1. A viaszfestés (enkausztika). A festékpor lágyított viasz- szal van keverve. Festéskor meleg vasrudacskákkal (végén lapos) rakjuk fel, leginkább deszkaalapra.

2. Az enyves festés (al secco). A port enyves vízzel keverjük és száraz falra ecsetekkel visszük.

3. A freskófestés (al fresco). A festékpor mészvizzel van feleresztve. A festés nyirkos vakolaton történik, mi a festéket magába szívja. Utóbb kőkeménységüvé szárad.

4. A temperafestés. A tojásfehérjével készült fedőfesték, vízzel higitható. Tetszés szerinti sűrűségben, minden alapon (fal, kő, vászon, selyem stb.) lehet vele festeni.

5. A vízfestés (akvarell). A festékek arab gummival, mézzel, gliczerinnel készülnek. Vízzel erősen higitva, teljesen átlátszó finom színezetet adnak. A festési alap papír, esetleg selyem, fa.