Kir. kath. nagygymnasium, Selmecbánya, 1896
8 részeinek ismertetése. Pont, vonal, sík származása. A sugár- rendszer. Szögek-, ivekkel való műveletek. A háromszögek és négyszögek. Szabályos sokszögek szerkesztése és leírása. A csillagidomok. Terület kiszámítás példákkal. Az idomok összeillő- sége, hasonlósága és symmetriája. A kör leírása és szerkesztési feladatai; kerülete és területe. A kerülék, kígyó, hullám csiga vonalak ismertetése. — K. k. Fodor-Wagner, Rajtoló planimetria. — Rajzolás. Szerkesztési feladványok megoldása. A szabadkézi rajzolás bevezető gyakorlatai táblán való előrajzolás után. — Zsitvay János. Szépirás, heti 1 óra. A magyar kis és nagy betűk folyó- irása minták után. — Orosz József. Tornázás. Alap-, lépő-, keresztezett, terpeszkedő, guggoló állás. Karlenditések, karlökések és karütések. Törzshajlitás. Sarok-, térd- és lábemelés. — A sor fölállítása, igazodás, fö- dözés, fordulatok; menet előre, hátra; lépésváltás, kanyarodás. Járás különféle geometriai vonalak szerint. Kör- és kigyóvonulás. Ellenvonulás kettős és négyes sorokba. Zsinórmértéken magas és távolugrás. Mászás rúdon, kötélen. A magas nyújtón függés és fogáscsere, függeszkedés, térdfölvetődés. A korláton egyszerű átfordulások függésben. Lovag-, terpesz- s oldalülés. Az alacsony gyűrűhintán függő állások. — A tornajátékok közül: macska és egér. — Patyi István. II. osztály. Főnök: Wieber Jakab. Vallástan, heti 2 óra. Bibliai történet. K. k. Róder Alajos. Az ó-szövetség története a világ teremtésétől Judaország ele- nyésztéig, megfelelő földrajzzal és erkölcsi tanulságokkal. — Vándor József. Magyar nyelv, heti 5 óra. Nyelvtan: A rágós- és névutós határozók; a mondatról általában, az összetett, mellé- és alárendelt mondatok részletesen, az egyenes és függő beszéd, egyenes és függő kérdés; a mellékmondatok rövidítése; a többszörösen összetett mondat és a körmondat. — Olvasókönyv: a) olvasmányok: Struczvadászat,. Viadal a medve és krokodil között. Kaland a szemüveges kígyóval. A szt. bernárdhegyi kolostor és ebei. Budavára a XV. században. Vajda-Hunyadvára. Dög