Kir. kath. nagygymnasium, Selmecbánya, 1891
Bl tartotta és nagyobb részét Lengyelországhoz csatolta: „Nagy“- nak nevezte. Halála után szomorú jelenségek mutatkoztak, mert férfiutód nélkül maradt a trón, most uj korszak vette kezdetét; ámbár az előbbi kornak jellemzésére felhozható a folytonos villongás a trón körül, hogy a lengyelek egymás ellen har- czoltak, igen gyakran idegen hatalmakat hivtak segitségül. (Valamint Szent Szaniszló szétapritott teste lassan összenőtt, úgy történt Lengyelországgal is.) A Szent Szaniszló szétapritott testéről szóló legenda szerint Lengyelország szét lesz darabolva, de végre csodálatosképen egygyé fog olvadni., a mire még mostanáig is remélkedve vár a szétszaggatott nép, avagy ez csak mindig Utópia marad? Legnagyobb baj volt Lengyelországra, hogy az urak egymás közt folyton perlekedtek, nagy hadsereget tartottak és sokszor nem az ellenség ellen, hanem maguk ellen harczoltak, kényök-kedvök szerint királyokat választottak, s ha az egyik vagy másik féktelenségének határt mert vetni ellene fordultak. A lovagok és főurak felett nagy hatalmat gyakoroltak a papok. Legelőször azért is, mert nagy tiszteletben állottak mint felvilágosodott és tudományosan képzett emberek a világ előtt (azon időben a papokon kívül kevés ember tudott Írni s olvasni,) de leginkább azért, mert féltek tőlük, mert ha valaki megbántotta a papokat, azonnal egyházi átokkal sújtották az illetőt. Az egyházi átok pedig, mely abból állott, hogy a megátkozott ember sehol sem kaphatott sem tüzet sem vizet, de egy darabka kenyeret sem; iszonyú büntetés volt, az olyan embert nem fogadták be sehol éjszakára, mindenki menekült előle mint egy gonosztevőtől. Csakhogy a kiátkozás is elvesztette hatását, mert igen sokszor bosszúállás járult hozzá, hogy a papok a híveket vele sújtották, többnyire pedig akkor, ha nem tudták követelésüket a szegény néptől behajtani. E kor ferde kinövései közé tartozott az úgynevezett fla- gellansok (önostorozók) vallási sectája, kik tömegesen körmeneteket tartottak imádkozva és énekelve, meztelen hátukat korbácsütésekkel véresre verve. Furcsa szokásuk volt egymásnak gyóni és absolutiót adni. A jámborság leple alatt a legféktelenebb módon éltek, mire kikergették őket Lengyelországból és néhányat élve máglyán megégettek. Visszapillantás. Az egyházi átok. (1201-1351.)
