Kir. kath. nagygymnasium, Selmecbánya, 1891

26 1339. N. Lajos len­gyel trón öröklése. János krakói vajdát, a ki bölcs, becsületes és hazaszerető fér­fiú volt. Mind a kettő azon volt, hogy ama folytonos háborúsko­dásnak véget vessenek, hogy ez által a szegény nép nyugod­tan művelhesse szántóföldjét. Azért azon megegyeztek a rabló német keresztes lovagrenddel, mely szerint Kázmér megkapta Kujavát és Dobszyn földjét, de átadta a kereszteseknek a ten­germelléket Lengyelország nagy hátrányára, mert megfosztotta őt a tengermellékéről, a mire minden országnak nagy szüksége van a kereskedelmi szempontból, azért a lengyelek visszaem­lékezve Lokietek intésére, hogy a tengerpartokat nem szabad átadni, ezt az egyezséget nem akarták aláirni. Továbbá Kázmér megegyezett, a cseh királylyal, a ki lemondott a lengyel királyi czimről, de azért megkapta Sziléziát, mely tartomány soha többé nem tudott egyesülni az anyaországgal. Miután Kázmér gyermektelen volt, megkérte a lengyel főurakat, főpapokat és a nemességet, hogy a lengyel korona országai szálljanak unoka testvérére, N. Lajos magyar királyra, a mit könnyen keresztül vihetett, mert az urak szerették Kázmért. Ez volt Róbert Károly külpolitikájának egyik vezér eszméje, hogy Lengyelországot egyesítse hazánkkal. Sikerült is neki, mert sógora N. Kázmér többször igénybe vette a magyarok segítségét, különösen a vad és pogány lithvánok ellen. E őzéi­ből fényes kongressnst tartottak Visegrádon, hol Róbert Károly elnökölt, mely alkalommal Magyarország mint keleti nagy ha­talom szerepelt. Meg kell jegyezni, hogy azon időben Oroszország több kisebb nagyherczegségre szét volt darabolva, mely herczegek közül különféle külhatalmakkal többnyire házasság folytán jöt­tek érintkezésbe. A kis vagy vörös Oroszországban uralkodott azon időben Kázmér rokona, Boleszláv, melynek fővárosa volt Lwów (Lemberg). Ennek halála után Kázmér hatalmas had­sereggel ellepte Vörös-Oroszországot, mint a Piasztok utódja, körülzárta a fővárost, melyben a bojárok vagy az orosz ne­messég éhségtől gyötörtetve kénytelen volt, Kázmér-nak meg­hódolni azon kikötéssel, hogy meghagyja nekik a vallásukat, hogy őket nem fogja kényszeríteni a latin szertartásokra és megengedi nekik a görög isteni tiszteletet. Ez volt azon régi keresztény egyháznak kettészakadása, melynek az egyik fele a

Next

/
Thumbnails
Contents