Kir. kath. nagygymnasium, Selmecbánya, 1889
53 nagygymnasium mellett segélyző egyesület alakult 10 évvel ezelőtt, mely a vagyontalan tótajku, de hazafias s a vallásban buzgó bányavidék nevelését, tudományos kiképeztetését tűzte ki lobogójára! Tény az, hogy hazánk felvidéke a természet által mostohábban van megáldva, mint hazánknak boldog alföldje, népe elhagyottabb, anyagi helyzete terhesebb; sőt a ki megfigyelte az itteni viszonyokat, jogosnak találhat minden igyekezeted, mely hivatva van változtatni ezen és segédkezet nyújtani ott, a hol égető szükség van, s a hol ez a társadalomnak módjában van. Minden felvidéki középiskola nagy missiót végez akkor, ha körülményei megengedik, ha népünket az igaz, jó és szép iránt fogékonynyá teszi, kivált akkor, ha sok nyelvű nemzetiségek közé ékelve a tudományos ismeretek terjesztésén kívül a honi nyelv ápolását is czéljáúl tűzte ki. A selmeczbányai kir. kath. nagygymnasiumnak feladata nem lehetett soha más, a mennyiben mindenkor oda iparkodott, hogy az idegen elemek kiküszöbölése mellett terjeszsze az igazi magyar érzést és a hazai nyelv ismeretét kedveltesse meg a város és környékének serdülő nemzedéke körében. Egyébiránt a keze meg volt kötve, mert nem adhatott segítséget ott, a hol a sötét anyagi gondok álltak útjába és a hol nyomasztó szükség, közös nyomor talán az ő támogatására is rászorult. Még végre tíz év előtt, az akkor itt működő lelkes és az igazi humanismus által áthatott tanári testület keblében meg- fogamzott azon nemes eszme, hogy ők ezen változtatni fognak, noha anyagi áldozatok árán is, de erkölcsi nyereséggel. Az akkori gymnasiumi igazgató, főt. Müllner Pál (jelenleg rendi kormánysegéd) a tanári-testülettel egyetemben belátták a baj egyedüli okát és neki buzdultak, hogy más intézetek mintájára városunkban a gymnasium segélyző egyesület eszméjét propagálják annyival is inkább, mert jól tudták és mindennap tapasztalták, hogy kiváltképen ezen intézetnél a tanuló ifjúság állapota sanyarú, mert e vidék katholikus része leginkább bányamunkás, iparos és szegény hivatalnokokból áll, mikor a a szülők jelentékeny része alig láthatja el a legszükségesebb iskolai könyvekkel és írószerekkel gyermekeit, az élelmi ellátásról és a ruházatról csak nagy nélkülözések mellett gondos
