Kir. kath. nagygymnasium, Selmecbánya, 1889

21

Midőn Boleslav trónra lépett és Gnieznieben megkoronáztatta magát, azonnal három országból is követek érkeztek hozzá segélyt kérni. Az első volt Jaromir, cseh herczeg, a második Béla, magyar koronaherczeg és a harmadik Izaszlav, kiewi herczeg; kiket országaikból kiűztek volt. Boleslav legelőször is a csehek ellen indult, hogy merényletükért lakói- tassa őket, miután a cseheket megverte, Béla magyar trónkövetelőt kisérte haza, s Endre hadseregét a Tisza mellett legyőzte, Bélát pedig megkoronáztatván, Lengyelországba ment vissza. Hátra volt még Oroszország, Boleslav jól tudta, hogy nagyatyja már egyszer meghódította ezt az országot, azért sereget gyűjtött Kiew ellen. A város lakosai megijedtek, s fényes küldöttséget menesztettek a lengyel királyhoz és békét kértek. Miután Boleslav Izaszlavot birtokába visszahelyezte, sokáig mulatott Kiewben, a mit a város népe ferde szemmel nézett, s ellentállásra készült, a mit Boleslav észrevett és gyorsan országába visszavonult. De most sem nyugodhatott, mert az oroszok újból elkergették Izaszlavot, miért is.Boleslav nagyobb hadsereggel Kiew ellen indult és a várost éhség által megadásra kényszeritette, s ott egész télen át hadseregével mulatozott. A féktelen mulatságok annyira elpuhították a lengyel vitézeket, hogy pánczél ruházatukat selyem öltözetekkel cserélték föl. Ez alatt Lengyelországban is szerfölött lábra- kapott a fényűzés, olyannyira, hogy Boleslav hét évi távoliét után hazájába visszatérve, ezt szánandó állapotban találta. Ekkor történt, hogy a hadseregben szolgáló lengyelek nejei, miután azt hitték, hogy férjeik a csatában elestek, másodszor is férjhez mentek, de ezeket aztán példásan megbüntették.

Még egy érdekes eseményről emlékszik meg a lengyel monda, u. i. hogy Scsepanovszky Szániszló, krakói püspök, egy bizonyos Petrovina, lengyel nemestől örökáron megvette Petrovina községet, a miért is ennek halála után rokonai komoly öröklési keresettel léptek föl a krakói püspökkel szemben és csalással vádolták a püspököt. Meg kell itt azonban jegyezni, hogy az akkori időben az adás-vevés többnyire szóval köttetett s így a krakói püspöknek sem volt írásban vevési szerződése. Ezen ügy a király elé került és Boleslav, midőn Krakó mellett Salcze nevű faluban időzött, maga elé idézte a pörlekedő feleket s kemény szemrehányásokkal illette Scsepanovszky Szániszlót s kétségbe vette birtokjogát. Ez forró imá-