Kir. kath. nagygymnasium, Selmecbánya, 1889
13 nő volt, személyeién is látni óhajtotta mindezeket ezért nagy kisérettel a fekete tengerre szállt és Konstantinápo’lyba ment. Midőn a görög császár meglátta és szóba ereszkedett vele, bámulta szépségét és okosságát, és nejévé akarta tenni. „Érdemes vagy arra, hogy velem uralkodjál. De Olga nem egyezőit, bele és visszakivánkozott országába kis fiához. Ilyen választ adott a görög császárnak: „Én pogány nő vagyok, légy azon, hogy keresztény legyek!“ És a görög patriarcha megkeresztelte őt és a császár volt keresztapja. A keresztségben Helena (Ilona) nevet kapott. A keresztelés után magához hívatta őt a császár és így szólt hozzá: „Most nőül akarlak venni!“ 0 erre feleié: „Hogyan? akarnál engem nőül venni? — hisz keresztapám vagy, keresztényeknél az törvényellenes, te azt legjobban tudod!“ Ekkor a császár gazdagon megajándékozta és visszaküldte országába. Kiewbe visszatérve ösztönözte fiát, hogy keresztelkedjék ki, de ez hallani sem akart a kereszténységről, azon alattvalóit, a kik a keresztény hitre tértek, nem bántotta,-és anyja is megelégedett azzal, hogy fia pogánylétére türelmes volt a keresztények iránt. A mint Swientoslaw herczeg felnőtt és megférfiasodott, sok katonát szedett, győztes hadjáratokat viselt s anyjától örökölt országát növelte. Élete a lehető legegyszerűbb volt, soha sem járt kocsin, kivéve háborúban lovagolt. Ételt soha sem főzetett, hanem nyers ló- vagy más állathussal táplálkozott. Sohasem aludt puha ágyban, derékalja egy pokrócz volt és vánkosa a nyereg. Összes hadserege szintén egyszerűen élt. Egyszer édes anyjához jött és kijelentette, hogy neki nem tetszik Kiew, hogy ő nyugatra vonul a Duna torkolatához, hogy ott gazdagabb a föld, ott összpontosul a föld kereskedelme: görög arany, bor és különféle gyülmölcs; magyar ezüst és lovak ; orosz bőrök és prémek, viaszk és méz. Erre anyja kijelentette: „Látod, hogy beteg vagyok, hová akarsz menni és engem elhagyni ? Rövid idő múlva meghalok, temess el engem és menj a hová tetszik“. Három nap múlva Olga meghalt, fia, unokái és az összes nép megsiratta. A lengyel nép története csak a IX. század második felében kezdődik és ezen időszaktól kezdve négy korszakra osztható, u. m. a Piastok uralkodása 860—1370.; a Jagellók dy-