Kir. kath. nagygymnasium, Selmecbánya, 1888
7 ták s akkor is, midőn elérhették már az izzó tömeg felületét, csakis a felszínen foglalhattak helyet. Az egyes parhnyok ilyszerű tömörülése csakis gömbalakot alkothatott magának, mely folyton gyarapodva mindég nagyobb és nagyobb kiterjedést nyert. Az ezen parányokból képződött s még mindég ködsürű- ségü óriási tömeg a feléje tartó parányok többé kevésbé aránytalan tömörülése által mozgásba jött s az által megkezdődött ezen ősanyag egyik nevezetes működése nevezetesen tengelye körüli forgása azaz a rotatio. Minél jobban növekedett a vonzóerő dimensiója, annál rohamosabb lett a tömörülés s igy az ősanyag a szabaddá vált térben, miután az egyes parányok saját anyagukon kivül összes természeti sajátságaikkal t. i. a mozgás s erő különféle nemeivel együtt is hozzájárultak az ősanyag gyarapításához és mozgásához, saját tengelye körül való forgásán kivül még egy más mozgást is nyert, mely a tömeg keringésében nyilvánult; igy jött létre a circulatio azon harmadik tényező, mely az universum fejlődésében, miként azt később fogjuk látni oly fontos szerepet játszott s játszik jelenleg is.*) Az egyes parányok ilyszerű tömörülése s az ez által létrejött erőmennyiség már az első pillanattól fogva hőkifejlődéssel járult, mely a legnagyobb mértékben izzóvá tette az egész tömeget; mert a vonzóerő, mely minden alakulások és mozgások egyedüli kútfeje, ama ködöket nem csupán azért tömöritette össze, hogy belőlük napokat és bolygókat alkosson s hogy ezek mozgásait szabályozza, hanem azért is, hogy a létrejött tömörülés által a minden életjelenségek egyedüli és végokát; a hőt és a fényt hozza létre.**) Az ősanyag fejlődése egészen addig tartott mig a világtér összes anyaga le nem köttetett. Ezen idő volt az, midőn a világtérben csak két elem uralkodott: az egyik az izzó tömeg centruma mint egy általános középpont, a másik a sötétség végtelen birodalma. Hogy minő kiterjedéssel bírhatott az ősanyag s roppant térfogatát képzelve minő lehetett forgási sebessége, arról csak homályos fogalmaink lehetnek. Merész dolog lenne Földünket *) Spiller: Unsere Zeit IV. Jahrgang 24. Heft 922. S. **) Büchner: Erő és anyag 46. I.
